Robinsonfalu szigetekkel az Ipoly partján
Csónakkikötők, kemping és kerékpárút építésével szeretnék vonzóbbá tenni a Mura vidékét a folyó közelében lévő települések. Rostonics László, Letenye polgármestere érdeklődésünkre elmondta: a Mura gátjain kerékpárutat építenének, így a turisták közelről ismerhetnék meg a vidék állat- és növényvilágát. A tervet támogatja a folyó Zala megyei szakasza mentén fekvő hét település is, ám azt még nem tudni, mikor épülhet meg a Kerkaszentkirálytól Murakeresztúrig vezető, mintegy negyven kilométer hosszú kerékpárút, amihez egyelőre pályázati lehetőségekre várnak. Rostonics László érdeklődésünkre elmondta: a vízi turizmus fejlesztése érdekében már pályáztak. Ha sikerrel járnak, mintegy negyvenmillió forintért csónakkikötőket építenek a folyó Kerka és a Dráva közötti szakaszán, Letenyén pedig egy kempinget alakítanak ki. Hozzátette: reményeik szerint az infrastruktúra fejlesztése nyomán sokszorosára növekszik majd a folyón hajókkal, csónakokkal kiránduló horvát, osztrák, szlovén és magyar turisták száma.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túristvándiban a munkanélküliség csökkenését várják a Túr folyó menti turisztikai szolgáltatások fejlesztésétől. A község legismertebb nevezetessége a Közép-Európában is egyedülálló, ma is működőképes, ipartörténeti emléknek számító vízimalom. Lakatosné Sira Magdolna polgármester elmondta: Túristvándiban és a kárpátaljai Gát községben egy-egy turisztikai vállalkozásfejlesztési központot hoznak létre, s közös programok szervezését készítik elő, amelyekhez interregionális pályázatok révén remélnek forrást szerezni.
Hasonló tervet szőnek Makón is, ahol a Maros árterét tennék rendbe. Mint Buzás Péter polgármester kérdésünkre elmondta, mintegy 30 hektáros területet rehabilitálnának. Az elképzelések szerint az élővilág védelme érdekében egy védett ökotavat alakítanának ki, felújítanák a strandot és a vadászházat, csónakházat és kikötőt építenének. A tervezési munkálatokra az önkormányzat egy határ menti térségfelzárkóztató programon 57 millió forintot nyert. Ezen felül további mintegy 25 millió forint áll rendelkezésre egy hét települést érintő, a Szeged melletti Deszktől a nagylaki magyar-román határig - néhol a Maros töltésén - húzódó kerékpárút előkészítésére. A megvalósításhoz ugyanakkor több milliárd forintra van szükség. A pénzt a város - immár a kivitelezési tervek birtokában - az Európai Unió következő, 2007-től kezdődő költségvetési ciklusában reméli pályázati támogatásként megszerezni.
Békés megyében már nyertek: a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület pályázati forrásból 930 millió forintot fordíthat a körösi hajózás és a térségbeli ökoturizmus fejlesztésére. Hat Békés megyei településen kezdődnek a közeljövőben beruházások, amelyek keretében egyebek mellett tájházakat és folyóparti tanösvényeket alakítanak ki.
A Dráva partján még a kilencvenes évek végén kikötő épült Barcson, Drávatamásiban, Drávasztárán és Drávaszabolcson - a 200 milliós beruházást a környék önkormányzatai PHARE-pályázatból valósították meg. Az elmúlt tíz évben a Dráva partján féltucat tanösvényt létesített a Duna-Dráva Nemzeti Park, emellett tavalyelőtt Drávaszentesen egy oktató és bemutató központ is épült. A jövőben a biciklisek is felfedezhetik maguknak a Drávát: a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség idén elkészíti a Barcstól a Dunáig húzódó kerékpáros túraútvonal információs rendszerét. Ez a 120 kilométer hosszú út sokhelyütt a Dráva árvédelmi töltésén fut, érinti többek között Harkányt, Siklóst és Villányt is, majd Kölkednél éri el a Dunát. A túraútvonal tábláit novemberig kihelyezik, majd internetes honlap, térképek és prospektusok készülnek az út népszerűsítésére. A döntően az unió támogatásából megvalósuló fejlesztés 57 millió forintba kerül.
A túrkevei Holt-Berettyó és a Gerlai-holtág meleg időben mocsarasodik, a víz felszínét ellepi a sás és a nád, kánikulában bűz is terjeng. Az önkormányzat néhány évvel ezelőtt kérte a Nemzeti Földalaptól, hogy e két vízfelületet adja át a városnak, mert csak akkor tudnak a holtágak rendbetételére pályázni, ha a terület a tulajdonukba kerül. A Nemzeti Földalap igent mondott a kérésre, s nemrégiben ingyen átadta ezt a részt a településnek. A Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei már kidolgozták, milyen módszerekkel lehet felfrissíteni és megbízható vízszinten tartani a holtágakat - ehhez megközelítően százmillió forintos állami támogatásra lesz szükség. A túrkeveiek azt szeretnék, ha a szükséges környezetvédelmi és műszaki feltételek megteremtése után csónakázótó, horgászparadicsom és sétahajó-kikötő is lenne a Holt-Berettyón.
