A magyar világnyelv - vallják a MÁV-nál is. A vonyarcvashegyi állomáson sokáig egy Google-fordítóval készített papír oktatta a külföldieket, hogy hol és kitől lehet jegyet vásárolni.  

Kis dologban ugyan, de az Európai Unió Bírósága megint kimondta: a hazai szabályozás ellentétes a közösségi joggal. Ráadásul ez egy igencsak vicces ügyben derült ki: felvetődött, hogy egy Ausztriában elítélt magyarnak kellene állnia a verdikt fordítási díját, különben soha nem lesz priusza itthon.

Saját nyelvet teremtett a németből, amelyen átsugárzik a többi idegen nyelv is, amelyben a magyar származású Ilma Rakusa otthon van. A többek között Kertész Imre és Nádas Péter szövegeit németre fordító írónő harmadik kötete jelent meg most magyarul, amelyben egy elválás traumáját alkotja irodalommá.

Amint híre ment a kínos bakinak, villámgyorsan át is ragasztották a plakátokat.

– Nem szeretném, ha szerénytelenségnek hangzana, de ha Albert Camus magyar lett volna, akkor a huszadik századi francia irodalom egyik legnagyobb és legtitokzatosabb regényét magyarul valahogy így írta volna meg – hangzott el Az idegen című könyv mai bemutatóján. A művet az elmúlt évtizedekben Közöny címmel ismerhettük, azaz - mint kiderült - nem is ismertük.

Újra hallható angolul a Nemzeti dal Szalai Nóra 5 Perc Angol oldalán. Petőfi Sándor versét – George Szirtes fordításában – Spencer Cork szavalja.

Beatles és én címmel a napokban kerül a boltokba Vámos Miklós új könyve, amelyben az író a legendás liverpooli négyes, valamint néhány hozzájuk köthető előadó dalszövegeit „ferdítette” magyarra.

A világon eddig csak hét nyelven működött, most már magyarul is megy a Google Fordító részeként januárban bemutatott technológia: androidos telefonnal vagy iPhone-nal pásztázva angol szavak fölött, azok azonnal magyarrá alakulnak a telefon képernyőjén - és fordítva.

Tavaly tavasszal a Magyar Narancsban a Pont fordítva című tárcasorozatának egyik darabjában Barna Imre arról írt: éppen J. D. Salinger Catcher in the Rye című regényén dolgozik. A fordítás elkészült, a könyv az Európa gondozásában nemsokára megjelenik –  a  címlapon azonban ne a Zabhegyező betűsort keressék, Barna Imre  Rozsban a fogó-ra keresztelte át a művet. Az Európa Kiadó főmunkatársával arról beszélgettünk, hogy miért  félrevezető szerinte a régi cím, mi indokolta az alapmű újragondolását magyarul, s hogy miért mindegy, hogy Holden Caulfield fasírtot vagy hamburgert eszik, s hogy mondhatja-e ugyanő 1949-ben New Yorkban, hogy „behalok”?