galéria megtekintése

Szupervicces ügyben ítélt Magyarország ellen az EU bírósága

14 komment


Lencsés Károly

Kis dologban ugyan, de az Európai Unió Bírósága megint kimondta: a hazai szabályozás ellentétes a közösségi joggal. Ráadásul ez egy igencsak vicces ügyben derült ki: felvetődött, hogy egy Ausztriában elítélt magyarnak kellene állnia a verdikt fordítási díját, különben soha nem lesz priusza itthon.

Betöréses lopás miatt ítéltek négy és fél év szabadságvesztésre egy magyar férfit Ausztriában. Erről az uniós jognak megfelelően tájékoztatták a magyar hatóságokat, és azok kérésére az ítéletet is elküldték. Csakhogy a verdikt ékes német nyelven született, ami itthon némi zavart keltett.

Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek?
M. Schmidt János / Népszabadság/archív

A hazai jog szerint külföldi ítélet akkor kerül be a magyar bűnügyi nyilvántartásba, ha azt Magyarországon elismerték, de ez hiteles fordítás nélkül nem megy. Így a Budapest Környéki Törvényszék megindította ugyan az elismeréshez szükséges eljárást, ám a folyamat elakadt, amikor kiderült, hogy a verdikt csak német nyelven áll rendelkezésre.

 

A bíróságnak pedig komoly fejtörést okozott, hogy kinek kell állnia a költségeket. A törvényszék ezért az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, bár inkább ne tette volna, mert kínos dolgok derültek ki.

A törvényszék azt kérdezte, a magyar államnak vagy az elítéltnek kell-e megfizetnie a külföldön hozott ítélet elismeréséhez szükséges eljárással kapcsolatos fordítás költségeket. Ezzel kapcsolatban hivatkoztak arra az uniós irányelvre, amely szerint a büntetőeljárás során a gyanúsítottat megilleti a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog, de azt nem tudták, hogy a konkrét ügyben ez alkalmazható-e.

Az uniós bíróság pedig lecsapta a magas labdát. Ítéletében felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a törvényszék által említett irányelv csak „a büntetőeljárás befejezéséig nyújt a nyelvi nehézségek áthidalásával kapcsolatos garanciákat a vádlottnak". Tehát csak a jogerős ítélet megszületéséig jár ingyen a tolmács.

Utána viszont egészen más a helyzet, mert az elítéltnek semmi dolga nincs azzal, hogy a valamely uniós tagállamban ellene meghozott verdikttel mit kezdenek a saját országában. Erről a közösségi jog egyértelműen rendelkezik: az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer létrehozásáról szóló kerethatározat megmondja, kinek mi a dolga.

A rendszeren keresztül érkezett információk alapján minden tagországnak a saját bűnügyi nyilvántartásában rögzítenie kell, ha állampolgárát a közösségen belül valahol elítélték – szögezte le a luxembourgi fórum. Az uniós bíróság szerint ehhez nem kell külön elismerési eljárás, tehát a magyar szabályozás alapjaiban hibás.

Emiatt az alapkérdés – ki viselje a fordítási költségeket – sem értelmezhető. Tehát fel sem vetődhet, hogy a közösség más tagállamában elítélt magyar állampolgárnak kellene lefordíttatnia a verdiktet azért, hogy itthon priusza legyen.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.