Miklovicz elismeri, hogy ez rengeteg pénzébe került. Jelenleg nyolc szint létezik, ő sok millió forintot áldozott rá, mire megszerezte a legmagasabb fokozatot. A szcientológusok úgy tartják, hogy cserébe olyan tudás birtokába jutnak, amelynek révén bőven megtérülnek a kiadásaik. „Utólag visszagondolva egyetlen elköltött fillért sem bántam meg” – hangsúlyozza az egyház munkatársa.
Persze nem mindenkinek vannak elkölthető milliói. A kevésbé tehetős jelentkezők számára kidolgozták a technikáját annak, hogyan tudnak egymást segítve előrejutni: az olcsóbb eljárásnak köszönhetően a már az említett összeg töredékéből, néhány százezerből kijöhet az ember.
A szcientológusok által alapított különféle drogellenes, oktatási, üzleti vagy emberi jogi (döntően a pszichiátriai visszaélések feltárására szakosodott) szerveződések hivatalosan nem tartoznak az egyházhoz. Miklovicz állítása szerint olyan szekularizált szervezetekről van szó, amelyek kötődnek ugyan a szcientológiához, de nem a térítést, hanem az emberiség jobbítását, az adott területen sikeres módszerek elsajátítását szolgálják.
Szekta vagy vállalkozás?
Az új egyházi törvényt követhetetlenül sokszor átírták, de abban nincs változás, hogy a szcientológusok nem nyerték vissza 2011-ben elvesztett egyházi státuszukat. A külvilág részéről a szcientológiát erős ellenszenv övezi, amiért az egyház olvasatában főleg a negatív összképet közvetítő sajtó a hibás. Nincs még egy olyan vallási szervezet, amelyet ennyi támadás érne. A kilencvenes években destruktív szektának tartották, újabban a kormány álcázott üzleti vállalkozásnak minősíti. Állandósuló vád, hogy a szcientológia nemzetbiztonsági kockázatot jelent (jóllehet a titkosszolgálatok ezt sohasem erősítették meg – vallja Miklovicz Attila).
Azok a félelmek azonban, hogy a szcientológusok az egész országot behálózzák, túlzónak tűnnek. Miklovicz szerint hazai létszámuk négy-ötezerre tehető. Amikor még bejegyzett egyházként gyűjthettek egyszázalékos adófelajánlásokat, általában ezer alatt maradt a támogatóik száma.
L. Ron Hubbard útmutatásait követve a Nemzetközi Szcientológia Egyház 2004-ben elindította az „ideális egyház” programját, ennek keretében világszerte új székházakat avatnak. A legfőbb követelmények: legyen tágas, praktikus, esztétikus. A budapesti központ az ötvenkettedik lesz a sorban. (A Magyar Nemzet korábban azt írta, hogy a székházat még májusban átadják. Tényleg volt ilyen terv, de szervezési okok miatt az avatási ünnepséget csak később rendezik, egyelőre nem ismert, hogy mikor.)
|
A szcientológusok székháza a Váci úton. Tágas, praktikus, esztétikus – és drága
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A székház a Váci úton, a Gyöngyösi utcai metrómegálló közelében található. A hajdan gyárként, majd irodaházként működő ötszintes, hatezer négyzetméteres épület megvásárlása mintegy 1,5 milliárd forintba, a berendezés és a szükséges átalakítások újabb egymilliárdba kerültek. Miklovicz Attila elmondása szerint a pénzt kizárólag hívek támogatásaiból teremtették elő. A magyarországi egyház, amely jelenleg egy VI. kerületi bérleményben működik, több mint tíz éve gyűjti az adományokat. A felajánlások egy része külföldről, mindenekelőtt az Egyesült Államokból érkezett.
Nagy részük keresztény családból jött
Az ezredforduló környékén Veér András pszichiáter és Erőss László pszichológus három könyvet is írt, hogy leleplezze a szcientológiát. Erőss aztán átállt a másik oldalra, a negyedik – immáron egyedül jegyzett – kötetben bocsánatot kért az addigiakért. Könyvének ezt a címet adta: Pszichobiznisz kontra szcientológia. Fordított utat járt be Bonyai Péter, aki L. Ron Hubbard elkötelezett híve volt, majd szembefordult az egyházzal, és „egy kiugrott csúcsvezető vallomásaként” megírta a Szcientológus voltam című könyvet. Magyarországon eddig csak Máté-Tóth András katolikus teológus és Nagy Gábor Dániel szociológus kapott lehetőséget arra, hogy vizsgálatot készítsen a szcientológusokról. A szerzőpáros alternatív vallásként határozta meg a szcientológiát. A magyarországi hívek túlnyomó többsége városban él, magasan képzett és jól keres, jellemzően műszaki vagy gazdasági beállítottságú. Átlagos életkoruk negyven év körül mozog. Nagy részük katolikus vagy református családból jött, de általában csak lazán kötődött a kereszténységhez. Viszonylag magas, 25 százalék azok aránya is, akik nem kaptak vallási nevelést.
