A tavaly decemberben közölt adatokat ismétli meg az a mai fontos bejelentés, amely szerint a Higgs-bozon tömegét sikerült pontosítani a genfi CERN-ben folyó kísérletekkel.

A kerek születésnap önmagában is csoda, hiszen a Hawkingot sújtó betegséggel három-öt évnél többet nem élnek az emberek. Hawking közel fél évszázaddal a kór diagnosztizálása után is alkot.

A szkeptikusok szerint mérési hiba, a lelkesek viszont az emberiség egyik legfontosabb tudományos eredményének tartják: egy még nem igazolt kísérlet szerint létezik a fénynél gyorsabb részecske. Csillaghajók és időgépek építésére – amelyeket ez az eredmény elméletileg lehetővé tenne – egyelőre várni kell.

A gazdasági vagy társadalmi válságok csak tünetei egy technológiai krízisnek, amit jelenleg átélünk. Nem vesszük észre, hiszen itt a 3D-s tévé és az okosmobil, de az ezeket lehetővé tévő alapkutatási felfedezések már régen megtörténtek, mint ahogy az ipari forradalom ismeretelméleti alapjai is a reneszánszig nyúlnak vissza - magyarázza André Geim, orosz származású, Manchesterben élő fizikus, akit tavaly az egyatomos rétegű szén, a grafén felfedezéséért fizikai Nobel-Díjjal jutalmaztak. Az 53 éves tudós az egyetlen eddigi stockholmi kitüntetett, aki az értelmetlen, használhatatlan, vagy csak egyszerűen mulatságos felfedezésekért adományozott igNobel-Díjnak is birtokosa. Geimmel a brüsszeli innovációs konvención beszélgettünk.

Az előzetesen kiszivárgott hírek igaznak bizonyultak: a Genfben dolgozó fizikusoknak valóban sikerült jelentősen közelíteni a Higgs-bozon tömegének vélhető felső határához.

Újabb és újabb elemekkel bővül a periódusos rendszer: a napokban két újabb transzurán elem nevét hagyta jóvá a kémikusok nemzetközi szervezete, a IUPAC: a 114-es rendszámú elem a livermorium (Lv), a 116-os a flerovium (Fl) nevet viseli a jövőben.

A pontosabb mérések is azt mutatják, hogy az OPERA nevű részecskefizikai kísérlet részeként Genfből Rómába küldött neutrínók egy része a fénysebességnél gyorsabban haladt.

Egy „új fizika” lehetőségét vetíti előre az a különleges részecskebomlás, amelyet a genfi CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) észleltek.

Ezerhétszáz méterrel a hegygerinc alatt épülhet meg a déli félteke első föld alatti kutatóközpontja. A projektet az Andok két oldalát összekötő közúti alagút építése teszi lehetővé.

A 2011-es fizikai Nobel-díjat felerészben az amerikai Saul Perlmutter, felerészben pedig megosztva a szintén amerikai Adam G. Riess és az amerikai-ausztrál Brian P. Schmidt kapta a távoli szupernóvákkal kapcsolatos kutatási eredményeikért. Nekik köszönhető az a felismerés, hogy az univerzum gyorsulva tágul.

A három tudós az univerzum gyorsuló tágulását bizonyította.

Ha a genfi CERN részecskekutató és az olasz Gran Sasso laboratórium között végezett kísérlet első eredményeit megerősítik, megdől a fizika egyik alaptörvénye, a relativitás elmélet.

Hargittai István: Teller Akadémiai, 563 oldal, 4800 forint

Dr. James van Allen 1958-ban sokat küzdött azért, hogy az első amerikai műhold fedélzetén egy Geiger–Müller-számláló is helyet kaphasson. Mint az Explorer–1 február 1-jei indítása után nem sokkal kiderült, nagyon jól tette ezt.

Nagyon úgy tűnik, hogy a fizikában az idei év legfontosabb eredményei az antianyaghoz kötődnek.

A tavalyi év legfontosabb fizikai eredménye az volt, amikor millimásodpercig sikerült antianyagot létrehozni – alig egy hónapja már azt jelentették, hogy a genfi fizikusok több mint negyedóráig fenntartott antianyagot produkáltak. Az ezzel kapcsolatos kutatások legújabb világraszóló dobásaként a Kaliforniai Egyetem (Riverside) fizikusai új módszert dolgoztak ki az igen rövid életű (és antirészecskét is tartalmazó) atom, a pozitrónium előállítására.

Súlyos, nehéz könyv. Már csak kézbefogni is. A kiadó valószínűleg úgy vélte, egy olyan neves szerző, mint Stephen Hawking nem kaphat rosszabbat fényes, vastag papírnál és kemény kötésnél.