Brit kutatók elkészítették egy 4000 éves csontváz koponyájának arc- és hangrekonstrukcióját. Gristhorpe Man 4000 évvel halála után megtöri a csendet.

A Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa arról beszél, hogyan vesznek DNS mintát egy emberi csontból. Õ éppen egy nyolcezer éves csontot tart a kezében. Készítette: Perjéssy Gábor és Ötvös Zoltán

Az emberfélék és a modern ember lábnyomainak összehasonlítása különös eredményre vezetett. Kiderült, hogy a 3,6 millió éve élt távoli elődeink is ügyesen jártak felegyenesedve a két lábukon, szemben azzal, amit a kutatók eddig feltételeztek.

A kutatók szerint mindkét félnek. Érveikkel azokat a házassági elméleteket támadják, melyek szerint e szokás kialakulásához a vallás, illetve a nőkért folytatott harcok megszüntetésére irányuló törekvések vezettek.

Biczó Gábor filozófus, a Miskolci Egyetem antropológiai tanszékének docense több mint tíz évvel ezelőtt rábukkant Erdélyben egy zavarba ejtően öntörvényű, különös emberre, Szász Jánosra, akit az alig ezerlelkes falujában, Domokoson mindenki bolondnak tartott. [url=http://nol.hu/lap/arcok/20091119-az_ember_valodi_arca]Kácsor Zsolt írása a Népszabadságban[/url]

Ma százéves Claude Lévi-Strauss belga származású francia etnológus, szociológus és antropológus, a strukturális antropológia "atyja." A XX. század legnagyobb gondolkodóinak egyike ma már visszavonultan él, elvétve fogad látogatót, és nagy-nagy szkepszissel szemléli a XXI. századot.

Burnuszos marokkói nők, cserzett arcú berberek, békebeli egyenruhákban feszítő tisztek, brillantinozott hajú politikusok néznek ránk az üveglemezeken rögzített antik fényképekről.

Ha éppen itthon van, s nem valamelyik egzotikus vidéken készít egzotikus felvételeket, akkor újabb tanulmányútjait szervezi, kiállításai sorsát figyeli, vagy könyvet ír Lóránt Attila.

Eldőlni látszik a régóta tartó vita arról, hogy az emberré válás történetének utolsó 2 millió évében egyenes vonalú vagy szerteágazó, afféle lombos fához hasonlító volt-e a fejlődés. Igaz-e, hogy a fajunk kialakulását közvetlenül megelőző másik két faj egymásból fejlődött ki, vagyis a Homo habilisból a Homo erectus és abból fajunk, a Homo sapiens - miként azt mostanáig a kutatók vallották. Hogy ki kinek volt az őse, kérdésessé vált az új felfedezések tükrében, annyi bizonyos azonban, hogy az ember kialakulásának története jóval bonyolultabb volt, mint azt eddig feltételezték.

Rendkívüli leletre bukkantak Etiópiában: egy kisgyermek majdnem teljes csontvázát találták meg. A szenzációt az jelenti, hogy a hároméves kora körül elhalt gyermek emberféle volt, az Australopithecus afarensis faj egyede, feltehetően egy leányka, és több mint hárommillió évvel ezelőtt élt.

Az utazó, miután végigautózta, gyalogolta Kelet-Afrika kopár tájait, tanulmányozta a különböző nomádok étkezési, házassági szokásait, különös tekintettel a premodern és az ezredfordulós világ bizarr találkozóira, valahol Dél-Etiópiában találkozott a legbizarrabb törzs női képviselőjével.

Az emberi génkészlet legdinamikusabban fejlődő génrészletét azonosították be amerikai kutatók, akik szerint e génnek köszönhetjük, hogy ma már nem a fákon mászkálunk, hanem úgy élünk, ahogyan élünk.