Steiner Pál szocialista országgyűlési képviselőt alighanem elfelejtették értesíteni, hogy véget ért a farsangi időszak, úgyhogy leteheti a...

A Fidesz egri szervezete arra kéri a város vezetését, hogy mindazokat, akik a Székhelyi-ügyben nyilvánosságra került hangfelvétel tanúbizonysága szerint méltatlanná váltak betöltött tisztségükre, haladéktalanul hívják vissza megbízatásukból – tartalmazza a pártszervezet elnökségének közleménye.

V. Gy.: „mert mindenki azt mondja, hogy Székhelyi nem jöhet ide, mert ő...” O. I.: „Nem jöhet ide!” V. Gy.: „ő egy eszdéeszes büdös zsidó, az egyszerűen...” O. I.: „Te mondtad!” Ez hangzott el az egri önkormányzat kulturális bizottságában.

A felsőoktatási számarányokat származási alapon korlátozó 1920-as törvény, a numerus clausus szellemiségét idézi az MSZP-s Steiner Pál szerint, hogy Székhelyi József színész nem léphetett fel Egerben.

Sajátos elképzelései vannak a demokráciáról a gyömrői önkormányzatnak. A testület előbb jobbikos indítványra, a lakosság megkérdezése nélkül eldöntötte, hogy a város szívében, a tófürdő mellett lévő – nem mellesleg a polgármesteri hivatalnak is otthont adó – Szabadság tér július elsejétől Horthy Miklós tér lesz. Aztán meghívta Romsics Ignác történészt, hogy tudományos előadást tartson a művház színháztermében. Méghozzá azért, hogy az érdeklődőkben „reális kép” alakuljon ki a kormányzóról és a nevével fémjelzett korszakról.

Dagad az egri „listázós-zsidózós” botrány, Székhelyitől többször megvédték a várost.

Irán nagyobb fenyegetést jelent a békére, mint a zsidó állam – derül ki ugyanakkor egy felmérésből, amely Günter Grass világszerte vihart kavart prózaverse nyomán készült. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő szerint felháborító, hogy a szöveg „nem valami tizenéves neonácitól, hanem egy Nobel-díjas némettől származik”.

A 95 éves Csatáry László Kanadába emigrált, de 1995-ben megfosztották állampolgárságától, és újra Magyarországon él. 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában.

Polgárháborúról elmélkedtek jobbikosok az atv.hu birtokába jutott hangfelvételen.

Két héttel azután, hogy Baráth Zsolt Jobbik-képviselő felolvasta a parlamentben antiszemita hangvételű "tiszaeszlári" felszólalását, megszólalt Tőkés László is. Aki azt állítja, "ilyen esetekben nem kizárt az idegenkezűség és a beépítettség lehetősége sem".

Baráth Zsolt Jobbik-képviselő az 1943-as A fajvédelem hőskora című műből idézett, amikor felszólalását a tiszaeszlári Solymosi Eszterre való emlékezéssel álcázta. Kövér György történész könyve valahogy elkerülte a figyelmét. Dr. Nol a felszólalás utóéletének nyomába eredt.

Baráth Zsolt Jobbik-képviselő az 1943-as A fajvédelem hőskora című műből idézett, amikor felszólalását a tiszeszlári Solymosi Eszterre való emlékezéssel álcázta. Kövér György történész könyve valahogy elkerülte a figyelmét. Rab László és Takács Mária összeállítása

Lezsák Sándort eddig nem zavarta az általa nagyra becsült személyek antiszemitizmusa, és kevés jelét mutatta annak, hogy különösebben foglalkoztatná a vészkorszak áldozatainak emléke. Ideiglenes házelnökként azonban vasárnap beszédet mond az Élet Menetén.

A Jobbik szerint a "magyarok jelentős részét a legkevésbé sem érdekli a naponta előráncigált antiszemita-kártya", az ellenzéki párt ezért - mint közleményükben olvasható - "szánalmasnak tartja, hogy a politikai elit és a fősodratú sajtó egy része több mint egy héttel Baráth Zsolt napirend utáni felszólalását követően, még mindig ezt a beszédet találja az ország legnagyobb problémájának".