Richard Field viszonválasza Szakály Sándor levelére

Megtisztelő számomra, hogy Dr.

Szentendrei nagykoalíció a válságmenedzser alpolgármesterért

„Oltári nagy bajban lehet a város, ha már a Fidesz, az MSZP és a Jobbik is egy véleményen van.

Székhelyit leradírozták egy egri verniszázsról is

Dagad az egri „listázós-zsidózós” botrány, Székhelyitől többször megvédték a várost.

Nem a tér, csak a közpark viseli majd Horthy nevét Gyömrőn?

Nem a teljes tér, csak a közpark viseli majd Horthy Miklós nevét Gyömrőn?

Az MSZP numerus clausust emleget

A felsőoktatási számarányokat származási alapon korlátozó 1920-as törvény, a numerus clausus szellemiségét idézi az MSZP-s Steiner Pál szerint, hogy Székhelyi József színész nem léphetett fel Egerben.

 

Horthy felelőssége: Gyömrő törököt fogott Romsiccsal

Sajátos elképzelései vannak a demokráciáról a gyömrői önkormányzatnak. A testület előbb jobbikos indítványra, a lakosság megkérdezése nélkül eldöntötte, hogy a város szívében, a tófürdő mellett lévő – nem mellesleg a polgármesteri hivatalnak is otthont adó – Szabadság tér július elsejétől Horthy Miklós tér lesz. Aztán meghívta Romsics Ignác történészt, hogy tudományos előadást tartson a művház színháztermében. Méghozzá azért, hogy az érdeklődőkben „reális kép” alakuljon ki a kormányzóról és a nevével fémjelzett korszakról.

Ha az volt a cél, hogy egy elismert szaktekintély révén utólag igazolást nyerjen a névcsere, akkor a terv csúfosan elbukott. Romsics Ignáccal törököt fogott a gyömrői önkormányzat.

Helyi civilek a történész előadása elé időzítették tiltakozó demonstrációjukat. A KIGYE (Környezet-, Ifjúsági és Gyermekvédelmi Egyesület) által meghirdetett tüntetésen úgy százötven-kétszázan gyűltek össze. A résztvevők nagyrészt gyömrőiek voltak, de jöttek Budapestről is – közöttük Bauer Tamás közgazdász, Karsai László történész vagy például Tóbiás József (MSZP).

A szervezők kínosan ügyeltek rá, hogy a rendezvény „csendes és méltóságteljes” maradjon. A fűre lépni tilos volt, jelszavakat kiabálni szintén. A rendőrség felkészült szélsőjobbosok felbukkanására is: a művelődési központ mögött szép számmal sorjáztak a csapatszállító mikrobuszok. „Évekig nem látni itt ennyi rendőrt” – csóválta a fejét a biciklijére támaszkodva az egyik helybeli.

Az ellentáborból végül csak egy idősebb pár tette tiszteletét. A nő nemzetiszín szalagot viselt a hajában, a gárdistára emlékeztető férfi nagy árpádsávos zászlót lengetett. A demonstráció szervezőitől azonnal érkezett az utasítás: ne törődjetek velük!

A művelődési ház színháztermében főként azok alkották Romsics Ignác közönségét, akik előzőleg odakint tüntettek a Horthy tér ellen. A történész másfél órás – tapssal többször megszakított – előadása megerősítette ismereteinket: Horthy Miklósnak „legalábbis nem volt ellenére” a fehérterror, a kormányzót felelősség terheli a numerus clausus és a többi jogfosztó, zsidóellenes törvény, a gettósítás és a vidéki zsidóság halálba küldése miatt.

Bár a trianoni szerződéssel elcsatolt területek jelentős részének visszaszerzése döntően a nemzetközi helyzetnek, és nem Horthynak köszönhető, tény, hogy a kormányzó akkoriban népszerűsége tetőpontján volt. Elkezdődött azonban egy folyamat, amelynek – Romsics megfogalmazása szerint – „totális katasztrófa” lett a vége. A történész megemlítette azokat a körülményeket is, amelyeket Horthy mentségére szokás felhozni: a kormányzónak szerepe volt abban, hogy a budapesti zsidóság nagy része életben maradt. Romsics Ignác ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Horthy külső kényszer nélkül vitte bele Magyarországot a Szovjetunió elleni háborúba. A hadba lépést végérvényesen aligha lehetett elkerülni, de féléves-egyéves haladék is sokat jelenthetett volna az országnak. 1944 tavaszán, a német bevonuláskor Horthy Miklós a helyén maradt, ősszel pedig – a megkésett és rosszul előkészített kiugrási kísérlet után – nem egyszerűen lemondott, hanem átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek. A történész hangsúlyozta, hogy a Horthy által elkövetett hibák nem pusztán mai szemmel egyértelműek: a kortársak közül például Bethlen István is súlyos szavakkal minősítette a kormányzó politikáját.

Az előadás után többen a történésznek szegezték a kérdést: méltónak tartja-e Horthy Miklóst arra, hogy közterületet nevezzenek el róla? Romsics Ignác kitért a válasz elől, és meglehetősen ingerültnek tűnt, amikor elhagyta a színpadot. Mint aki legszívesebben visszakérdezne: nem voltam elég világos?!

A késő estébe nyúló fórum a művelődési ház előtt folytatódott, az önkormányzat Mezey Attila alpolgármestert küldte golyófogónak, aki azzal nyugtatgatta a feldühödött embereket, hogy az önkormányzat még ebben a hónapban napirendjére veszi azt a beadványt, amely a Szabadság tér átnevezéséről szóló határozat visszavonását kéri. A várható döntésnek azonban nem kívánt elébe menni.

Szépen vagyunk. A Fidesz–KDNP-kormány szimbolikus lépésként az 1944 előtti állapotoknak megfelelően akarja átalakítani a Kossuth teret. A debreceni református kollégiumban a közeljövőben Bölcskei Gusztáv részvételével Horthy-emléktáblát avatnak, a Somogy megyei Kerekiben egész alakos, fából készült Horthy-szobrot. A Vitézi Rend nemrégiben a főváros XVI. kerületében, Sashalmon jótékonysági bált szervezett, hogy pénzt gyűjtsön a kormányzó „első budapesti lovas szobrának” felállításához. A bál fővédnöke két fideszes parlamenti képviselő volt, Kovács Péter polgármester és Szatmáry Kristóf államtitkár. A Horthy Miklósról elnevezett emléktúra az idén bekerült a Teljesítménytúrázók Társasága hivatalos eseménynaptárába.

A gyömrői eset ezzel együtt is érthetetlen. Az önkormányzatban mindössze két képviselő kötődik valamelyik párthoz – egyik a Fideszhez, a másik a Jobbikhoz –, a túlnyomó többség (beleértve Gyenes Levente polgármestert is) civil színekben, a Gyömrő 2000 Kör jelöltjeként szerzett mandátumot. A városban elvileg nincs olyan politikai nyomás, amely legalább részben indokolhatná Horthy Miklós rehabilitációját.

Mindenki találgat. A Bors tavaly ősszel adta hírül, hogy a sajtóban dúsgazdagnak titulált gyömrői polgármestert kecskeméti ügyészek (nem polgármesteri, hanem vállalkozói tevékenységével kapcsolatban) számlagyár működtetésével vádolják. Miközben Gyenes Levente tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, a helyiek közül akadnak, akik – politikai szálakat keresgélve – a Szabadság tér átnevezését kapcsolatba hozzák a bírósági üggyel. Egyelőre homályos, milyen összefüggés lehet a kettő között, maradjunk annyiban: az önkormányzat döntésére pillanatnyilag nem tudunk épeszű magyarázattal szolgálni.

A gyömrői művelődési házban
A gyömrői művelődési házban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.