Meghökkentő: Lezsák is beszél az Élet Menetén

Lezsák Sándort eddig nem zavarta az általa nagyra becsült személyek antiszemitizmusa, és kevés jelét mutatta annak, hogy különösebben foglalkoztatná a vészkorszak áldozatainak emléke. Ideiglenes házelnökként azonban vasárnap beszédet mond az Élet Menetén.

A holokauszt magyarországi emléknapjához, április 16-ához kapcsolódva idén is megrendezik Budapesten a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menetét – immáron tizedszer. A rendezvény vasárnap délután négy órakor kezdődik a Fővám téren, a résztvevők onnan a Szabadság hídon át vonulnak a budai oldalra.

A magyar politikusok közül eredetileg csak a fideszes Bácskai János, IX. kerületi polgármester és az MSZP-s Kiss Péter szólalt volna fel. A szervezők tájékoztatása szerint módosult a program: beszédet mond Lezsák Sándor, a házelnöki tisztséget jelenleg betöltő fideszes politikus is. (Miután Schmitt Pál államfő botrányos körülmények között távozni kényszerült, helyét átmenetileg Kövér László házelnök vette át, Kövér helyét pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés addigi alelnöke.)

Mindenesetre Lezsák Sándor részvétele – amit titkárságán is megerősítettek – meglepő. A jobboldali politikus példaképként tekint arra a Prohászka Ottokár katolikus püspökre, aki a Páva utcai holokauszt emlékközpont kiállításán – teljes mértékig megalapozottan – a „konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakjaként” jelenik meg.

2008 őszén Lakiteleken, Prohászka mellszobrának avatásán Lezsák azért méltatta a püspököt, mert „szót emelt a kozmopolita-parazita réteg visszaszorításáért, a magyarság felemelkedéséért”. Ismerve az antiszemiták szóhasználatát, és tudván, hogy Prohászka püspök milyen kifejezésekkel támadta a zsidóságot, Lezsák Sándor szavait nehéz lenne másnak minősíteni, mint burkolt zsidózásnak.

A mostani házelnököt régi barátja, Csurka István antiszemita kirohanásai sem aggasztották. Idén februárban, az író temetésén közvetett módon még azt is tagadta, hogy Csurka egyáltalán antiszemita lett volna. Lezsák szerint Csurka az „új magyar önépítés jegyében élt”, ezért „sütöttek rá gyalázatos bélyegeket”.

Lezsák láthatóan fontosnak tartja a szobrokat. Szintén februárban – nem sokkal Csurka temetése után – Apor Vilmos katolikus püspök mellszobrát adta át Lakiteleken. Az egyház által boldoggá avatott Apor püspök a magyar történelem pozitív alakja, a második világháború idején üldözötteket mentett. A híradások szerint azonban Lezsák Sándor a szoboravatáson elhangzott szónoklatában inkább a „keresztény Európa” elérése érdekében folytatott küzdelemre buzdított.

Április elején Lezsák a fővárosban részt vett Tormay Cécile mellszobrának avatásán is. Nevezett írónő – antiszemita politikai nézetei miatt – nagy népszerűségnek örvend szélsőjobbos körökben.

Nemrégiben az egyik jobbikos képviselő felemlegette a tiszaeszlári vérvádot a parlamentben. A hatalmas felháborodást kiváltó ügyben a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) tiltakozó levelet küldött a házelnöknek. Lezsák Sándor a házbizottság ülésén tudatta a parlamenti frakciókkal, hogy válaszolt a Mazsihisznek. Felhívta rá a figyelmet, hogy már a miniszterelnök és mások is állást foglaltak, továbbá ügyészségi vizsgálat is indult.

Ebből arra következtethetünk: Lezsák nem érezte szükségét annak, hogy személy szerint is elhatárolódjon a történtektől. A levél pontos tartalma egyelőre nem ismert. (Lezsák titkárságán ígéretet kaptunk, hogy átküldik szerkesztőségünkbe, de ez még nem történt meg. A Mazsihisznél pedig nem tudnak arról, hogy megkapták volna.)

Az Élet Menetét megelőző napon, szombaton Lezsák Sándor – többek között a fideszes L. Simon László társaságában – éppen egy Tormay Cécile-ről rendezett tudományos tanácskozást nyit meg Budapesten. A Magyar Írószövetség az MTI-hez elküldött közleményében fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Tormay Cécile „1919 januárjában alapította meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, mely a Károlyi-kormánnyal szemben álló, keresztény-nemzeti szellemű asszonyokat tömörítette. A kommün alatt vidéken kellett bujkálnia, majd 1919. november 16-án a Parlament lépcsőjén már ő fogadta a magyar asszonyok nevében Horthy Miklóst és nemzeti hadseregét. Ettől kezdve íróként és közéleti személyiségként mindvégig Horthy hű támogatója maradt.”

Máskülönben az Élet Menete szervezői nem kifejezetten Lezsák Sándort kérték fel arra, hogy mondjon beszédet a rendezvényen. Állami-kormányzati berkekben feltehetően protokolláris okok miatt esett rá a választás: hisz a vasárnapi budapesti eseményen felszólal a svéd házelnök, és jelen lesz ausztrál kollégája is. Tegyük hozzá: Kövér Lászó is jelezte részvételi szándékát.

A tervezett útvonalon kegyeletsértő, antiszemita szövegű matricák jelentek meg. A rendőrség azonnal eltávolította ezeket, és feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen.

Annyi biztosra vehető, hogy vasárnap – már csak a rangos külföldi vendégek miatt is – óriási lesz a rendőri készültség a környéken.

Az Élet Menete 2011. Budapest
Az élet menete
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.