Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá nevezte ki Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját október 1-től a miniszterelnök.

Szeptember 4-én zárja „kapuit” az Art on Lake – Művészet a tavon című kiállítás, vagyis vasárnapig látható a Városligeti Csónakázótavat igencsak feldobó szobrászati tárlat.

A sikerkiállítások jelentik a Szépművészeti Múzeum egyetlen esélyét a válságidőszak átvészelésére - mondta el az MTI-nek Baán László főigazgató, aki az intézmény pénzügyi helyzetéről, várható kiállításairól és az Andrássy-negyed készülő koncepciójáról is beszélt.

A Városligeti tavon nyit május végén nemzetközi szoborkiállítást a Szépművészeti Múzeum. Az Art on Lake című tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is megkérdeztük a főigazgató Baán Lászlót, hogy az épület öt éve tervezett térszint alatti bővítésének lefújása után mi a „hoppon maradási stratégiája”. Honnan ránt elő tárlatokat a bezárni tervezett múzeumba a turisztikai főszezonra?

Az eredeti elképzelések szerint ma már használnunk kéne a Szépművészeti Múzeum föld alatti, kibővített tereit, ám a munka elkezdése mostanáig csúszott. Ennek a halogatásnak immár vége: lapunk információi szerint a napokban a kormány lefújta az építkezést.

Egy korábbi ütemterv szerint januárban jó időre elbúcsúzhattunk volna a Szépművészeti tárlataitól, így többek között a Lucien Hervé-kiállítástól. Most azonban Baán László főigazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy térszint alatti bővítésük legkorábban márciusban kezdődhet – ők pedig az utolsó percig nyitva tartanak majd.

Semmi kedvem nem volt a hittagadó szerephez, de a Szépművészeti elbánt Fernando Boteróval. Olyan mennyiségben, méretben és töménységben adagolja a művész képeit, hogy lehetetlen kitérni e piktúra monotóniája elől.

Több vezető angol napilap szombati és vasárnapi számában jelent meg elragadtatott kritika a Kincsek Budapestről - Európai mesterdarabok Leonardótól Schieléig című, a londoni Royal Academy of Artsban szombaton megnyílt kiállításról.

Kedd este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitotta meg Budapest kincsei, európai remekművek Leonardótól Schieléig című kiállítást a londoni Királyi Művészeti Akadémián.

Megérkeztek a műtárgyak a Szépművészeti Múzeum szeptember 23-án nyíló, Nuda Veritas - Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895-1905 című tárlatra, amely az intézmény utolsó nagy kiállítása a várhatóan januárban kezdődő átépítés előtt. Gustav Klimt egyik főművét, a Nuda Veritast a sajtó jelenlétében csomagolták ki szerda délelőtt.

„Elhagytuk a bevágást és módosítottuk a tornyot" - foglalta össze velősen Karácsony Tamás építész a Szépművészeti Múzeum új látogatóközpontjával kapcsolatos változtatásokat.

Ha azt mondom, múzeum, önök rávágják, Szépművészeti. Ott is: sztárkiállítás, kanyargó sorok, látogatói rekordok. Pedig ha én azt mondom, múzeum, nem biztos, hogy az osztály jó tanulójára gondolok. Hanem talán arra a kis lustára ott, a hátsó sorban, ahol ujjnyi vastagon áll az évtizedes por a homályos üvegű tárlókban. Vagy a másikra, amelyik arra se veszi a fáradságot, hogy új fotómásolatot készítsen a helyi híresség portréjáról: a napszítta kép rég láthatatlanná fakult a vitrinben, de senkinek se jut eszébe, hogy újra cserélje.

Ilyennek képzelem a régi vígoperai premiereket: nevetés harsan, taps dördül, amikor a kedvenc énekes perdül a színre, aztán szolid pfujolás, ha az ellentábor üdvöskéjén a sor. De semmi vész, ilyenkor a nézőtér másik fele lendül akcióba.

A Szépművészeti Múzeum egy olyan beteg, akin több súlyos műtétet kellene végrehajtani, ehelyett mellplasztikát végzünk rajta - idézte kolléganőjét Székely Miklós, az ifjú művészettörténészeket tömörítő CentrArt Egyesület elnöke egy kedd esti vitán. A beszélgetést a Kortárs Építőművészeti Központ Tálaló című sorozatában rendezték a Szépművészetiben a múzeum aktuális bővítéséről.

Ilyen viták persze eddig is voltak: hogy lehet-e szélesebb a budai alsó rakpart, szabad-e aláépítéssel életet lehelni a rogyadozó Várkertbazárba, netán hogy a hatvan éve lebombázott eklektika vagy kortárs posztmodern foglalja-e el a város legdrágább foghíjtelkét a budai Várban.

Hetek óta egy lépcső tartja izgalomban az ország építészeit, művészettörténészeit, városvédőit és mindazokat, akiket érdekel, hogy mivé alakul a Szépművészeti Múzeum, mit lehet és mit nem lehet tenni egy műemlékkel. Az izgalom tárgya a Szépművészeti főlépcsője. És persze nemcsak az, hanem egy fogadópavilon is a Hősök tere sarkán. De a legfőbb kérdés mégis a lépcső. Aláírásgyűjtések kezdődtek, állásfoglalások íródtak ügyében pro és kontra.

Mégsem bontanák meg a Szépművészeti Múzeum főlépcsőjét annak kedvéért, hogy innen vezessen egy újonnan kialakított lejárat a múzeum föld alatti bővítésével létrejövő terekbe.

Nem lehet a feladatom vitatni, hány száz négyzetméterrel kell bővíteni a Szépművészeti Múzeumot, mi legyen a tudományos munka meg a közönségcsalogató rendezvények aránya, hány saját és hány bérbe adott üzletrész legyen az újonnan kialakítandó területen, s mennyire „látványpékség” egy korszerű múzeum. Nem dolgom beszélni a pályáztatásról, az engedélyeztetésről, sem arról, miért tervez más építész kívül, mint belül. A múzeumbővítő beruházás tervéről csak annyiban szeretnék véleményt nyilvánítani, amennyiben megváltoztatja majd a Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által 110 éve tervezett múzeumépület és a Hősök tere megjelenését.

Mintegy 230 ezer látogató tekintette meg a vasárnap esti zárásig a budapesti Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig című kiállítását, amely így a múzeum történetének harmadik legsikeresebb időszaki tárlata lett - tájékoztatott az intézmény kedden.

Gyűjt, megőriz, bemutat –így szóltak a múzeum funkciói száz éve, amikor fölépült a Schikedanz Albert tervezte Szépművészeti. A mai elvárás ezzel szemben az, hogy a látogató akár egy egész napot is eltölthessen a kiállítások köré szervezett szolgáltatókomplexumban. Bánják-e, hogy a múzeum intézményére már nem szentélyként, inkább szabadidőközpontként tekintünk? – kérdeztünk építészt, igazgatót.