Bár Moszkvában nem tartják valószínűnek, hogy a Yukos olajcég egykori tulajdonosának, az adócsalásért börtönbe került Mihail Hodorkovszkijnak a sorsát más orosz milliárdos is megismételné, a héten egyes sajtóértesülések szerint vádat emeltek a Rusznyefty vállalat tulajdonos-vezetője ellen.

Folytatta ausztriai bevásárlókörútját az orosz multimilliárdos Oleg Deripaszka. A Strabag után Frank Stronach Magna konszernjében is derekas részesedést vásárolt az oligarcha, akinek oroszországi autógyárát, a GAZ-t már eddig is együttműködési szerződés kötötte a grazi autóalkatrész-gyárhoz. A 2006-os megállapodás közös oroszországi autóalkatrész-gyár építéséről szól. Most Deripaszka a Magna részvényeinek 15 százalékához jutott hozzá 1,14 milliárd euróért.

Ha a befolyásról kérdezik Oleg Deripaszkát, nem szégyenlős: "Mi vagyunk a valódi hatalom Oroszországban". Ha a vagyonáról, kicsit szerényebb: amikor az orosz Finansz üzleti lap 21 milliárd dolláros vagyonnal a leggazdagabb orosznak kiáltotta ki a 39 éves üzletembert (megelőzve ezzel Roman Abramovicsot), akkor csak annyit mondott, hogy az összeg ennek legfeljebb a fele. Igaz, a hatodik leggazdagabb oroszként (a Forbes ennyire értékelte 9 milliárd dollárral) sincs oka panaszra.

A Putyin-rezsim korábban megtűrte a nem túl hangos ellenzéket. Újabban azonban a Kreml igyekszik minden kritikát elfojtani. A vezetés már a nyílt erőszak alkalmazásától sem riad vissza. Nem is kell, hiszen a Nyugat nagyon elnéző.

Amerikának nem érdeke, hogy konfrontálódjék Putyin Oroszországával. A teljes amerikai elit irracionális magatartást tanúsít, amikor az orosz elnököt támadja, mert ezzel arra készteti, hogy Amerika ellenségei között keressen szövetségeseket.

Új orosz forradalmat szervezek - mondta Borisz Berezovszkij a The Guardian brit napilapnak, egy nappal a Kreml-ellenes moszkvai demonstráció előtt. A Londonban élő orosz oligarcha már korábban is úgy nyilatkozott: Vlagyimir Putyin és szövetségesei csak erőszakkal távolíthatók el a hatalomból.

Borisz Berezovszkij amellett van, hogy forradalommal döntsék meg Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét.

Európai és orosz szakértők nem tartják valószínűnek, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között fegyveres viszály törjön ki - a tekintélyes agytröszt, a washingtoni Hudson Intézet konferenciájáról a Voice of America rádió szerdán számolt be.

A nagy író hiába óvta népét a nyugati befolyástól, a kommunista rendszer bukása után Oroszország a Nyugat felé fordult. Putyin viszont dacol a nyugattal, s ezért elnyerte Szolzsenyicin támogatását.

A Nyugat sehogyan sem ismeri ki magát Putyinon. Nem tudja, a stabilitás oszlopát lássa-e benne, vagy az orosz veszedelem megtestesítőjét. Emiatt nem tudja, meddig mehet el Putyin rendszerének bírálatában.

Az orosz alumínium- és olajmilliárdos, Viktor Vekszelberg sajtójelentések szerint egymilliárd dollárt fektet megújítható energiaforrásokba: szél-, nap-, és bioenergia hasznosításba, Olaszországban, Svájcban és később Németországban.

Az orosz turisták meghódításáért kezd versengésbe Kelet-Közép-Európa, mi több, egész Európa, sőt Amerika. A sokat költő orosz vendégek Csehországban már a legtovább időző turistákká váltak.

Elvesztette a leggazdagabb orosz titulusát Roman Abramovics a Finansz orosz magazin felmérése szerint.

Elvesztette a „leggazdagabb orosz” titulusát Roman Abramovics a Finansz orosz magazin legújabb felmérése szerint. A Chelsea futballklub Londonban élő tulajdonosa – aki a Szibnyefty orosz olajtársaságot tavaly adta el az orosz államnak 13 milliárd dollárért – annak ellenére került a második helyre, hogy több mint 13 százalékkal, 21 milliárd dollárra növelte vagyonát.

Kevesen számítottak arra Oroszországban, hogy az orosz Főügyészség (FŰ) nem csak az Andrej Kozlov elleni gyilkosság végrehajtóit, de a megrendelőjét is megtalálja. Korántsem bizonyos azonban, hogy az orosz Központi Bank (CB) szeptember közepén Moszkvában lelőtt elnökhelyettesének halálát valóban a 35 éves bankár, Alekszej Frenkel rendelte meg.

Újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe Moszkvában az orosz jegybanki elnök tavaly ősszel történt megölése ügyében - közölték pénteken a hatóságok.

Putyin-párti feketék, Putyin-ellenes fehérek. Talán szakmai ártalom, hogy Garri Kaszparov így jellemzi az orosz politikai valóságot, elvégre sakkozni sem lehet hárman. Az egykori sakkvilágbajnok a tavaly bejegyzett Egyesült Polgári Front (OGF) vezetőjeként egyetlen politikai célra törekszik: egy olyan erő létrehozására, amely a 2008 márciusi elnökválasztáson legyőzheti a jelenlegi államfő által támogatott - egyelőre meg nem nevezett - jelöltet. Kaszparov-interjú moszkvai tudósítónknak, Nyilas Gergelynek.

Londonban megmérgeztek egy volt orosz titkos ügynököt, név szerint Alekszandr Litvinyenkót, aki - saját korábbi nyilatkozatai szerint - ki akarta vizsgálni Anna Politkovszkaja meggyilkolását (vö. T. G. M.: "Miért ölték meg Annát?", Népszava, október 14.). A fölhasznált anyag radioaktív polónium volt, az az elem, amelyet fölfedezője, Marie Curie (szül. Marie Sklodowska) hazájáról, Lengyelországról nevezett volt el. Baljóslatúan jelképes, hogy az oroszországi politikai válság egyik újabb borzalmas epizódja Lengyelországra utaló szóval foglalható össze.

A „népi demokrácia" idejéből tudjuk, hogy a jelzős demokrácia gyanús. Putyin rendszerét szokás tekintélyuralminak minősíteni, vagy Szovjetunió lightnak titulálni. Pedig demokrácia az, csak kicsit sárga és kicsit savanyú. Az oroszországi elit ideológusai szuverén demokráciának nevezik.

A betelefonálót leállatozta a műsorvezető, aztán felolvasott egy hallgatói sms-t, amely megint csak üdvözölte Anna Politkovszkaja két nappal korábbi halálát. A műsorvezető jobb híján ismét vadállatokról beszélt, végül újabb hívást fogadott, amelyben egy hölgy remegő hangon kérte a halott újságírónő bocsánatát mások szavaiért. - Támogató üzeneteket írnak egy gyilkosnak, aki hidegvérrel lelőtt egy kétgyermekes anyát, csak azért, mert hét éven át megírta a szomorú igazságot Csecsenföldről. Az emberek gyűlölik azt, aki fel akarja nyitni a szemüket - mondta a hölgy.