Azt kérte a napokban az olasz kormánytól a Vatikán, hogy segítsen kimenekíteni a líbiai Bengáziból négy apácát, akik a helyi kórházban dolgoztak, de a városban uralkodó állapotok miatt helyzetük tarthatatlanná vált. Hasonlóan menekülőre fogta a dolgot az a pápai prelátus is, akit saját lakásában bántalmaztak és raboltak ki ismeretlenek a kelet-líbiai városban.

Az újonnan megválasztott líbiai miniszterelnök második kormánylistája sem nyerte el a parlament tetszését vasárnap, pár perccel a miniszterek megnevezése után Mustafa Abushagur elbukott a bizalmatlansági szavazáson.

A bengázi támadás után pár órával Washington egy tucat titkosszolgálati jelentést kapott, melyek szerint szervezett fegyveres csoport követte el a nagykövetség elleni merényletet, és nem spontán támadásról volt szó. Sőt, az sem biztos, hogy a merényletnek köze volt az iszlámellenes filmhez.

A líbiai kormány felhívására több százan szolgáltatták be fegyverüket szombaton Tripoliban és Bengáziban. Voltak, akik páncélozott szállítójárművel, harckocsival, teherautóra szerelt légelhárító fegyverrel, rakétagránáttal érkeztek.

Omran Ben Saabant még júliusban kapták el a néhai líbiai diktátor hívei. Kormányzati fellépésre szabadon engedték, de kedden belehalt a sérüléseibe.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter felajánlotta Líbiának, hogy az Egyesült Államok még nagyobb erővel támogatja az országot, így segít a radikális milíciák hatalmának megdöntésében is. Washington ezzel jelzi, a bengázi nagykövetséget ért halálos támadás ellenére erős szövetségesei maradnak Líbiának.

Christopher Stevens amerikai nagykövet halálával betelt a pohár, a kérdés csak az, Tripoli tudja-e valóban a fennhatósága alá tartani az egész országot.

Legalább négyen meghaltak és negyvenen megsérültek, amikor tüntetők fegyveres csoportok bázisaira támadtak Bengáziban. A demonstrálók a milíciák beszüntetését követelték, és megrohamozták az Ansar al-Sharia főhadiszállását is. A csoportot gyanúsítják az USA líbiai nagykövetségének megtámadásával. A milícia szombaton evakuálta bázisát.

Cindy Lee Garcia azzal vádolja Nakoula Basseley Nakoulát, a Mohamed-film állítólagos készítőjét, hogy becsapta. A színésznő ugyanis nem tudta, hogy egy gyűlöletkeltő filmben fog szerepelni, elhitették vele, hogy egy sivatagi akciófilmben játszik.

Egy videofelvétel szerint a kirendeltség épületét megtámadó líbiaiak megpróbálták kimenekíteni az eszméletlen Christopher Stevenst, az USA líbiai nagykövetét, aki az erőszakba forduló demonstráció során életét vesztette. Az észak-afrikai ország felett állítólag már amerikai drónok repkednek.

Vasárnapra csillapodott ugyan az erőszak, de Tunisztól Párizson át Sydney-ig így is sok helyütt tapintható a feszültség. Amíg az iszlám legfőbb vallási méltósága elítélte a zavargásokat, az al-Kaida még több merényletre szólított fel. Még mindig rejtély, hogy a filmet ki csinálta.

Pénteken a muzulmán világban támadták a tüntetők a nyugati nagykövetségeket, ma már Sydneyben is az amerikai kirendeltség ellen mentek a demonstrálók. A zavargásokat kiváltó, Mohamed prófétát gúnyoló filmet a Google a Fehér Ház kérésére sem hajlandó törölni. Eközben állítólagos készítőjét már vallatják a hatóságok. Barack Obama kézre kerítené a kedden megölt líbiai nagykövet és három másik diplomata gyilkosait, az USA azonban kifogyott a képzett ügynökökből.

Fokozott védelmi készültségben az amerikai diplomáciai képviseletek az arab világban. A pénteki imanapra még nagyobb tüntetésekre számítanak Líbiától Jemenig. Kairóban a BBC félezer fős gyülekezetről számolt be a Tahrir téren, nem messze az amerikai nagykövetségtől. A területet szögesdrótokkal igyekeznek elkeríteni a rendfenntartók. Péntek délutánra több iszlám szervezet a "milliók menetét" hirdeti Kairó belvárosában, a tiltakozások folytatásaképp.

Egymilliós tüntetést szerveznek a pénteki imanapra a kairói amerikai nagykövetség elé. Az arab világon úrrá lett düh a Mohamed-karikatúrák miatt kitört zavargások képeit idézi. Amerikai zászlókat égettek és tüntettek Tunéziában, Marokkóban, Irakban, Iránban, Bangladesben és a Gázai-övezetben is. Jemen fővárosában a tömeg megtámadta az amerikai nagykövetséget.

Eddig a gazdaság vitte a prímet, alig két hónappal Barack Obama és republikánus kihívója, Mitt Romney párviadala előtt azonban a külpolitika szó szerint berobbant az amerikai elnökválasztási kampányba. A líbiai­ amerikai nagykövet és három diplomata meggyilkolása alaposan újrakeverte a kártyákat.

Az AP megtalálta, ki áll a kairói és a bengázi zavargásokat kiváltó iszlám- és prófétagyalázó film, a Muzulmánok ártatlansága mögött. A Los Angelesben élő kopt keresztény férfit banki csalás miatt már elítélték. Átverte a színészeket is, de Terry Jones tiszteletes imádkozik érte.

A Mohamed prófétát kigúnyoló film ellen tüntetők Jemen fővárosában, Szanaában megrohamozták az amerikai kirendeltséget.

Szerda éjjel is folytatódott Kairóban az egyre erőszakosabb demonstráció az amerikai nagykövetség előtt. A rendőrség figyelmeztető lövésekkel és könnygázzal próbálta meg feloszlatni a több száz fős tüntető tömeget.

Először spontán támadásról beszéltek, az amerikai kormány szerint viszont lehetséges, hogy a bengázi amerikai konzulátus elleni merénylet valójában egy 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulójára időzített akció volt. A fő gyanúsított egy al-Kaidához közel álló csoport.