Járai Zsigmond szerint két év alatt, 2009-2010-ben akár 10-12 százalékos gazdasági visszaesés is lehet Magyarországon. A volt jegybankelnök olyan gazdaságpolitikát látna szívesen, amely a munkahelyek megvédésére, új állások teremtésére helyezi a hangsúlyt.

Az ország versenyképességének javításához szükséges reformok csak kiadáscsökkentés révén valósíthatók meg - fogalmazták meg a Liberális Gazdasági Konferencia előadói csütörtökön Budapesten.

Az egykor együtt létrehozott biztosító fő forgalmazási partnerének elcsábításával és egyelőre egy életbiztosítással, valamint ehhez csatoltan korlátozott számban osztott részvényjegyzési kedvezménnyel lép színre a Járai Zsigmond és Horváth Béla nevével jelzett CIG Biztosító. A cég öt éven belül a piac élére és a tőzsdére tör.

Simor András, az MNB elnöke, Veres János pénzügyminiszter és Surányi György, a CIB bank mostani és az MNB korábbi elnöke Friderikusz Sándor műsorában vitatták meg Simor Népszabadságban megjelent írását. Surányi szóba hozta az MNB kamat- és árfolyam-politikájának káros hatásait, amire a jegybankelnök a még Járai Zsigmond által kidolgozott szokásos, de döbbenetesen téves választ adta: "a forint nem értékelődött fel reálértékben többet, mint Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, és a nettó export sem teljesített rosszabbul, mint ezekben az országokban. Tehát nem áll meg az, amit Surányi György mond."

Járai Zsigmond, volt jegybankelnök a Budapesti Corvinus Egyetemen, egy szakmai konferencián tartott előadásában "gyurcsányista bábszínháznak" nevezte azt, ami a jegybank monetáris tanácsában folyik, és úgy ítélte meg, hogy ezt a jegybank más részeire is próbálják kiterjeszteni.

Közösen alapít biztosítót Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter, volt MNB-elnök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kieselbach Tamás galériatulajdonos, Straub Elek, a Magyar Telekom (Matáv) egykori vezetője, Móricz Gábor, a Kaptár Zrt. vezérigazgatója és a Concorde egyik fő tulajdonosa, valamint Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság főszerkesztője.

A reformokat folytatni kell az országban, ez nélkülözhetetlen Magyarország felzárkózásához - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója a Figyelő gazdasági hetilap megalapításának 50. évfordulója alkalmából tartott konferencián. Bokros szerint az egészségügyi reformmal eljutottunk a fordulóponthoz: el kell indítani az egészségbiztosítási piac reformját.

A véletlen hozta úgy, hogy aznap hallgatta meg Simor András jegybankelnökjelöltet a parlament két illetékes bizottsága, amikor a távozó MNB-vezér, Járai Zsigmond az utolsó beszámolóját tartotta a monetáris tanács ülése után. Mindketten kulcsszóként használták az árstabilitás fogalmát, de eltérő hangnemet ütöttek meg feladatokról, célokról, megnyilatkozásokról. A monetáris tanács tegnapi ülésén nem változtatott az alapkamaton, ám a jegybank új prognózisában magasabb éves inflációt jelölt meg, mint korábban. Az áremelkedés üteme tavasszal kilenc százalékon tetőzhet.

Az első, múlt hét végi londoni elemzői véleményekhez hasonlóan kedvező értékelést adott hétfői térségi elemzésében Simor András MNB-elnöki jelöléséről a Goldman Sachs, amely szerint az új jegybanki vezető alatt jobb lesz az MNB és a kormány viszonya, mint elődje idején.

Konkrét név nem került szóba az egyeztetésen - nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerdán, miután megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leendő elnökéről. A kormányszóvivői iroda megerősítette, hogy a jegybank elnökének jelölésénél a kormányfő figyelembe fogja venni az MDF, az MSZP és az SZDSZ elnökével tartott konzultációkon elhangzott érveket.

Konkrét név nem került szóba az egyeztetésen - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leendő elnökéről. Dávid Ibolya elmondta: a kormányfő a jelölt személyével kapcsolatos kritériumait osztotta meg vele.

Magyar "csoda" címmel nagy jelentőségű, a szakmai közvéleményt sok tekintetben felkavaró cikket tett közzé Surányi György a Népszabadságban (január 20.). A hatáskeltés erejét mérhetjük egy képzeletbeli mennyiségi mérőszámmal: a gondolatok súlyával. A spektrum egyik szélén a gondolatszegény, másik szélén pedig a jelentős tartalmat hordozó, új szempontokat felvető, közhelyekkel szakító, tudományos törvényszerűségeket alkotó módon felhasználó, további gondolkodásra, vitára ösztönző írások állnak. Nos, Surányi Györgynek az elmúlt több mint fél évtized gazdaság- és monetáris politikájáról készített átfogó értékelése, vagy inkább kritikai tanulmánya minden bizonnyal e skála erős végén áll. Aki nem ismerte vagy elfelejtette, írásából megtapasztalhatta hozzáértését, elhivatottságát, rokonszenves személyes vonzódását elemzésének tárgyához. Írásának igazi jelentőségét az adja, hogy ugyan a múltról beszél, de valójában a legmegfelelőbb monetáris politika alapelveiről szól.

A 2006. év európai jegybankárának választotta Járai Zsigmondot a The Banker magazin - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken.

Lassan el kell dönteni, ki legyen a jegybank új elnöke, ám a jelöltről valójában semmit sem tudni. Nevek repkednek, politikai csatáról hallani a háttérben, miközben a szabad demokraták - most először nyilvánosan - feltételeket szabtak.

Bár az infláció természetéről élénk vita folyhatott a monetáris tanácsban, maradt a nyolcszázalékos alapkamat. Az elnöki posztról március elején távozó Járai Zsigmond ugyanakkor javaslatot tett a már februárban megüresedő egyik alelnöki szék betöltésére. A kormányfő azonban saját - még meg nem nevezett - elnökjelöltjével egyeztetne az új alelnökről.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Gerhardt Ferencet, a jegybank igazgatóját jelöli alelnöknek, miután Szapáry György alelnök mandátuma február 20-án lejár - jelentette be Auth Henrik, az MNB alelnöke a jegybank hétfői sajtótájékoztatóján.

A piaci és elemzői várakozásnak megfelelően nem változtatott a jegybank monetáris tanácsa a nyolcszázalékos alapkamaton. A döntést hétfőn kettőkor tették közzé. Délután Járai Zsigmond jegybankelnök sajtóértekezletet tart, ekkor teszik közzé a monetáris tanács állásfoglalását is, amely rávilágít a kamat tartásának indokaira.

Bár sehol Európában nem fenyegeti nagyobb veszedelem a jegybank függetlenségét, mint Magyarországon, az MNB kitart az "igazság" kimondása mellett, és őrzi kivívott hiteleségét - tett tanúságot tegnap nemzetközi plénum előtt a rövidesen leköszönő jegybankelnök.