Általános meglepetést okozott a jegybank monetáris tanácsa azzal, hogy keddi ülésén 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a tavaly december óta változatlan alapkamatot. Az elemzők előzetesen azzal érveltek a kamattartás mellett, hogy egyes javulómutatók önmagukban még nem alapozzák meg a trendfordulót, ahhoz a külső környezetnek is tartósan javulnia kell.

Az elemzők között van, aki „blöffnek” tartja Orbán Viktor hét végi bejelentését, miszerint „pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől”. A miniszterelnök a kőszegi Jurisics-vár udvarán nem tett volna ilyen figyelemre méltó bejelentést, ha annak nem lenne valóságalapja – mondta a szakértők véleményére reagálva lapunknak egy volt kormányzati tényező.

Júliusban az államadósság számos tétele csökkent. Ebben fontos szerepet játszik a forint erősödése.

Gyatra a gazdaság teljesítménye, a kamatcsökkentés ki van zárva, a nemzetközi folyamatok sem utalnak fordulatra. Az IMF-megállapodás a mérföldkő lesz.

Az sem lenne tragédia, ha tavaszig nem írná alá a magyar kormány az IMF-megállapodást, hiszen a likviditást nem fenyegeti veszély, 2013 márciusával pedig távozik Simor András. Orbán Viktor miniszterelnök pedig nyilván olyan jegybankelnököt nevez ki, akivel kölcsönös lesz a bizalom – ezt a véleményt azután fogalmazta meg munkatársunknak egy kormánypárti politikus, hogy Kovács Árpád a Népszabadságnak azt mondta: véleménye szerint az IMF-megállapodás a helyes út, szerinte lesz is, „valamikor ősszel vagy tavasszal”.

Az IMF-tárgyalások egyik kerékkötőjeként tartják számon a Költségvetési Tanácsra (KT) vonatkozó szabályokat, de a valutaalap és az Európai Bizottság júliusi magyarországi látogatásának tapasztalatai alapján halványulhat a jelentősége ennek a kérdésnek.

Eminens érdekünk fűződik az olcsó finanszírozáshoz - mondja Kovács Árpád, aki szerint éppen ezért fog a magyar kormány végül megállapodni az IMF-hitelről. A Költségvetési Tanács elnöke viszont elképzelhetőnek tartja, hogy csak 2013 tavaszán kerül sor a szerződésre. Kovács is tárgyalt a Valutaalap és az Európai Bizottság delegációjával, és lapunknak elmagyarázza miben és miért mondott ellent a külföldi szakértőknek. Interjú.

Nincs új a nap alatt. Az ötlet, hogy a magyar állam külföldön helyi valutában adósodjon el, nem tekinthető a szokványos üzleti módszereket kérkedően figyelmen kívül hagyó Orbán-kormányzat különleges megoldásának. Igaz, eddig jobbára nemzetközi intézményi befektetők, többnyire nagybankok és nagyvállalatok vállalkoztak ilyesmire, s nyilván jól megnézték, hol. Hogy bőséges, átlátható, jogilag szabályozott piacra lépnek-e be. Az euró bevezetése előtt például sokat emlegették a matador kötvényeket, amikor cégek spanyol pesetában bocsátottak ki értékpapírokat.

– Egyszerűen nevetséges, ha túlzásba akarok esni, azt mondom, a két piacról 100-100 millió euró értékű forrást be lehet vonni, de ennél többet biztos nem, miközben milliárdos nagyságrendű kötvénykibocsátásokra lenne szükség – mondta lapunknak egy, a pénzügyi szakmában ismert, nemzetközi kibocsátásokban tapasztalatot szerzett bankvezér arra a hírre, hogy a magyar kormány Törökországban és Azerbajdzsánban tervez kötvénykibocsátást, melynek az előkészületei állítólag már meg is kezdődtek.

Túlzottan mély nyomot nem hagyott a magyar pénzügyi eszközök árazásán az EU/IMF-delegáció egyhetes látogatása. A tárgyalások megkezdését még jól fogadta a piac, az euró árfolyama a küldöttség gépének ferihegyi landolásakor még 288 forintnál járt, de miután az első tárgyalási nap lement, és Varga Mihály miniszterrel is megejtették a találkozót, a kurzus már 284 forintnál járt.

A magyar kormány elővigyázatossági hitelprogram iránt jelezte érdeklődését a hiteltárgyalások során, ezt többször is nyomatékosították az elmúlt időszakban – tudtuk meg a tárgyalásokat figyelemmel kísérő forrásainktól. Nem kizárt, hogy a kormány meg is kapja, amit kér.

Kevés diplomatikus megfogalmazás mellett határozott hangnem jellemzi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) csütörtök este publikált értékeléseit, amelyeket a magyar kormánnyal és a pénzügyi, politikai és üzleti élet szereplőivel egy héten át folytatott tárgyalássorozatuk után adtak ki.

A kormány nem akar vagyonadót bevezetni, nem kíván változtatni az egykulcsos adón, viszont esetleg tudna engedni a jegybankot terhelő tranzakciós illetékből, ha ettől függne a nemzetközi szervezetekkel folyó tárgyalások sikeres kimenetele, de ehhez meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját – mondta Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat vezető miniszter pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Aprópénzzel akarták megdobni a miniszterelnököt, írta pár napja a nemzeti hírügynökség. A csatolt kép tanúsága szerint a rendőrök komolyan vették a dolgukat: a Képviselői Irodaház biciklitárolója előtt a krimifilmekből ismerős helyszínelés folyt a földön heverő bizonyítékok megjelölésével.

Orbán Viktor szerdán, az IMF-tárgyalások első szakaszának a lezárásakor visszautasította azt az újságírói felvetést, hogy a valutaalap és az EU közös delegációjával folytatott konzultáción azt mondta volna bármire, hogy arról semmiképp sem lehet szó. Szerinte „óvatosan kell bánni az ilyen kijelentésekkel” a tárgyalásokon.

Kemény tárgyalássorozatnak nevezte a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió delegációjával folytatott megbeszéléseket a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-nek. Varga Mihály azt mondta: a kormány gyors megállapodást szeretne elérni az ősszel, amire reményt ad, hogy a felek a fő irányokban egyetértettek.

Csütörtök este az IMF Magyarországon járt küldöttsége kiadta közleményét a hazánkban folytatott tárgyalásokról.

Közel egy órán át ostorozta a kormány gazdaságpolitikáját Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke a szervezet elnökségi ülésén. Egyvalamiben azonban dicsérte a kabinetet: örül az IMF-tárgyalásoknak.

A főtárgyaló azt sem zárta ki, hogy a megegyezés érdekében a kormány hozzányúlhat az MNB tranzakciós adójához is.

Az IMF közleményt bocsát ki ma, de tájékoztatót nem tartanak, sem a kormánnyal, sem egyedül a hiteltárgyalások alakulásáról. A kormány is váratja a közvéleményt a tájékoztatással, igaz, azok még korai szakaszban vannak, érdemi döntésekre inkább később lehet számítani.