Jövő hét szerdán tehát eldőlhet, megállapodhat-e egyáltalán Magyarország az EU-val és az IMF-fel. Miközben ugyanis Fellegi Tamás Washingtonban tárgyal, Brüsszelben arról születhet döntés, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indul az új jegybanktörvény miatt, amire még nem volt példa az EU-ban.

Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét –hangsúlyozta kedden a szervezet idei első sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő. Szólt az uniós vezetők és a magyar kormány közötti levélváltásokról is, mint mondta: az év végén elfogadott magyar törvényekkel szemben megfogalmazott brüsszeli aggályokra érkezett magyar válaszokat még vizsgálják.

Mi lesz a jegybank devizatartalékával? A kormány számára vonzó cél lehetne például az önkormányzati hitelek eltüntetése. Döntési helyzetbe a Monetáris Tanács került.

Jövő szerdán az IMF-hez utazik Fellegi Tamás, ahol a Nemzetközi Valutaalap hazánkkal foglalkozó szakembereivel és Lagarde vezérigazgatóval is találkozik - informálisan.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra a José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott levélváltás összes dokumentumát.

Áldását adta tegnapi, idei utolsó ülésén a parlament az új jegybanktörvényre, valamint arra a javaslatra, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv összeolvasztását. Az Európai Központi Bank várhatóan bírálni fogja az elfogadott jogszabályokat – azzal együtt, hogy kifogásai egy részét módosító indítványok formájában végül beépítették a törvénybe.

Londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelése szerint továbbra is van esély a megállapodásra a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, de az egyezség hónapokat csúszhat.

Előbb-utóbb a bukiknál is fogadást lehet kötni arra, hogy lesz-e IMF-megállapodás.

A magyar kormánynak a gazdaságpolitikai döntéseiben is érzékeltetnie kell azt, hogy az IMF-fel készenléti hitelprogramról kíván tárgyalni – jelezte a Reutersnek Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi delegációvezetője, utalva a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló kormányelképzelésekre.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából döntő fontosságú hiteltárgyalások mikor kezdődhetnek el a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselőivel.

Amennyiben Magyarországnak szüksége van az IMF támogatására, a Barrosónak küldött elutasító válasszal Orbán Viktor - butaságból vagy tudatosan - saját "halálos ítéletét" is aláírta – véli Török Gábor politikai elemző.

Szerdán a kormányülésen semmilyen jel nem utalt arra, hogy Orbán Viktor meghátrálna, és visszavonná az Európai Központi Bank (EKB) által aggályosnak tartott jegybanktörvény-módosítást, annak ellenére sem, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ezt „erőteljesen tanácsolta” a magyar miniszterelnöknek, utalva arra: ez a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások folytatásának – mondta lapunknak csütörtökön egy kormányzati forrás. A jegybanktörvényhez benyújtott módosításokról pénteken szavaz a parlament.

Forintgyengülést, hozamemelkedést és az országkockázati felár megugrását hozta a magyar államadósság besorolását a befektetésre már nem ajánlott, bóvli kategóriába süllyesztő szerda esti Standard & Poor’s-döntés.

A tervek szerint januárban megkezdődnek a tárgyalások Magyarország, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között - erősítette meg az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön.

Az Standard & Poor's leminősítése után igencsak viharvert lett a forint árfolyama, s ez ma reggelre sem változott sokat. Kora reggel 307-308 forintos szint körül mozog az eurójegyzés, délelőtt viszont legalább enyhén erősödött a magyar deviza. Elemzők szerint immár mindennél fontosabb az IMF-megállapodás.

A Barroso-levél után az Orbán-kormánynak vissza kell vonnia a jegybankról és az egykulcsos szja „kőbe véséséről” szóló törvényjavaslatait.

Egy fokozattal, az eddigi „BBB-”-ról „BB+”-ra minősítette le Magyarország államadósság-besorolását a Standard & Poor’s (S&P), amely így a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába került. A kilátás továbbra is negatív, ami azt jelenti, hogy ha a hitelminősítő nem lát változást a kifogásolt folyamatokban, akkor tovább ronthatja Magyarország hitelbesorolását.

Martonyi János külügyminiszter a közrádió reggeli műsorában határozottan kijelentette, hogy a kormány nem vonja vissza sem az új jegybanktörvény, sem a pénzügyi stabilitási törvény tervezetét, még az ilyen igényű brüsszeli felkérések ellenére sem.

Lapzártánkig nem tudtak arról fideszes és kereszténydemokrata vezető politikusok, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a kormány eleget tenne José Manuel Barroso „erőteljes tanácsának”, és visszavonná a parlamentnek már benyújtott jegybank-, illetve pénzügyi stabilitási törvényt. Forrásaink azt mondták: a miniszterelnök sem szűk körben, sem Fidesz-elnökségi ülésen nem tett még csak utalást sem erre. Válaszát viszont még karácsonyig elküldi az Európai Bizottság elnökének.

Egy kétoldalas Barroso-levél birtokába jutott az origo. Szijjártó Péter nem tagadja ennek létezését, de tartalmáról nem beszél.