Az egyik reggeli társalkodó műsorban hangzott el nemrégiben a kérdés: "Tíz éve csinál dokumentumfilmeket rázós témákban és mit ért el vele? Egyetlen olajmaffiózót sem bilincseltek meg, tizenöt éve. Lelki rekreáció az egész." Nagy László jutott eszembe, aki valamikor a hetvenes évek közepén azt mondta: az első árulást akkor követjük el, amikor megkérdezzük magunktól, hogy érdemes-e?

A Duna Televízió megválik Híradójának eddigi főszerkesztőjétől, ideiglenesen Kiss Rita főgyártásvezető tölti be majd a posztot - erősítette meg Cselényi László, az intézmény elnöke szerdán az MTI értesülését.

Az utóbbi napokban nyílt háborúba kezdett a Magyar Televízió és a Duna Televízió arról, hogy melyikük nézettebb csatorna. Mindkét fél a maga igazát hajtogatja, György Péter esztéta, médiakutató szerint a harc komolytalan, mindkét orgánum alkalmatlan a feladatai ellátására.

Európai összehasonlításban Magyarországon a legkedveltebbek a kereskedelmi televíziók - a köztévék rovására. Ugyanakkor míg a kontinensen többnyire úgy vélik, hogy kizárólag a nézői véleményeknek kell eldönteniük, milyen típusú műsorok mehetnek adásba és milyenek nem, a magyarok ennek meghatározását inkább az államra bíznák.

Kemény férfiak, végzetes asszonyok. Fénnyel és árnyékkal hasogatott terek, lappangó titkok, véletlen események. Karcos cigaretták füstje az arcon, szembe húzott kalapok, igéző tekintetek. Gengszterek, bűnözők, magándetektívek, okos, ám védtelen nők. És erőszak és bűn és mindent átható melankólia és kétértelműség – ezek a film noir, a „fekete filmek” iskolateremtő stíluselemei.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 33 éves korában elhunyt Komáromi Enikő, a Duna Televízió Híradó külpolitikai szerkesztőségének munkatársa.

A hazai tévés műsorvezetők testbeszédéről kérdeztem Bácskai Juli pszichológust, a Pszichoszínház vezetőjét

A sokféle megoldási javaslat közül az egyik az, amit a Népszabadság megszellőztetett, de korai lenne bármiféle konkrétumról beszélni - közölte tegnap a Klubrádiónak nyilatkozva Danks Emese kormányszóvivő, arra a hétfői cikkünkre reagálva, hogy kormányzati körökben azon gondolkodnak: összevonják-e a Magyar Televíziót és a Duna TV-t, az utóbbi bázisán.

A Magyar Televízió (MTV) menedzsmentjének nincs tudomása arról, hogy a kormányzat a Duna Televízióval vagy más közszolgálati médiummal összevonni tervezné az intézményt - közölte Csorba Mária, az MTV sajtómenedzsere.

A Magyar Televízió szanálására készülnek tervek kormányzati körökben. Az elképzelések között parlamenti biztos kinevezése és a Duna TV-vel való összeolvadás is szerepel a jelenleg még csak műholdról sugárzó tévé bázisán. Több lépés kétharmados politikai konszenzust igényel.

Új ciklus, régi tervek: ismét előkerült a közmédiumok összeköltöztetésének javaslata. Az érintettek csak a terv ésszerűségében értenek egyet, másban nem. És hiányzik ötvenmilliárd forint is.

Műsorcseréről és közös forgatásokról egyeztet a Duna Televízió vezetése a francia-német ARTE kulturális csatornával - mondta Cselényi László, a közszolgálati médium elnöke.

Június 9-én indul a futball-világbajnokság, ebből az alkalomból a Duna Televízió szórakoztató filmválogatást tűz műsorára öt héten át, heti egy alkalommal, olyan friss, kortárs művekből, amelyek történetében központi szerepet kapott a foci.

A szakmai érvek amellett szólnak, hogy a most külön-külön működő Magyar Televízió, Magyar Rádió és Duna TV helyett egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató legyen - hangzott el tegnap azon a tájékoztatón, ahol bemutatták a médiatörvény legújabb tervezetét. Ez az elmúlt években már a sokadik koncepció az elektronikus médiumok szabályozására, a készítő sem rutintalan, az elektronikus médiumokat felügyelő ORTT törvény-előkészítő szakértői bizottsága fél éven belül a második verziót csinálta meg. Hogy lesz-e belőle valóban törvény, az a politikán múlik, ráadásul kétharmados jogszabályról van szó.

A szilvesztert úgy képzeljük, amilyennek az életet szeretnénk: óriási mulatság, közepén áhítatos öt perccel. Himnusz, pezsgőpukkanás, nevetős-sírós összeborulás. Mindehhez csak háttér a tévéműsor, igazából nem vár tőle semmit az ember.

Ki mondta, hol mondta, pontosan hogyan mondta? - a közélettel foglalkozók gyakran szembesülnek ilyen kérdésekkel. Ami valaha leíratott, az viszonylag egyszerűen visszakereshető. Ma már az interneten is elérhető több napilap adatbázisa, és persze lehet lapozgatni a nyomtatott dokumentumokat is. De mi a helyzet, ha az ember az egymásba érő tévéhíradók valamelyikében látta-hallotta a nehezen felidézhető információt?