A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 100millió forintos támogatást nyújt az állattartókkal termeltetési szerződést kötő és termeltetési előleget nyújtó kereskedelmi vállalkozások, az állati terméket feldolgozók és a termelői csoportok számára – közölte a VM hétfőn. Újdonság, hogy az idén már azok a termeltetők is igényelhetik a támogatást, akik vágómarhatartó gazdálkodókkal állnak szerződésben.

„Kínhalált haltak az öngyilkos barátnők”, „Tévedésből haltak kínhalált a lányok”, „Elgázosították magukat a budaörsi lányok” –néhány cím a magyar sajtóból a budaörsi kettős öngyilkosságról.

Závada Pál szintén a mostani évadban bemutatott drámája talán kevesebb figyelmet kapott, mint a különös kontextusba helyeződött és többféle értelmezői-befogadói regisztert, sőt politikai akciókat is indukáló nemzeti színházbeli bemutatója, a Magyar Ünnep.

„Mindig azt mondtad, hogy csak annyi hely kell neked, ahol a térdeden írhass.” (HUBAY: EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA)

„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” (GEORGE

Szakmai körökben teljes megdöbbenés fogadta a kormány bejelentését, amely szerint a Széll Kálmán Terv részeként a tankötelezettség korhatárát tizennyolcról tizenöt éves korra csökkentik. Ennek hatására az áprilisban kiszivárgott közoktatási törvényjavaslatban már tizenhat év szerepelt.1 A kormány az állami kiadások visszavételével, illetve a fiatalok (vagy mondjuk inkább bátran: a gyerekek) a szakképzés és a munkaerőpiac irányába terelésével magyarázza tankötelezettség csökkentését. A kezdeményezés végiggondoltságát mutatja, hogy korábban sem az új közoktatási törvény tervezetének vitaanyagában, sem az ahhoz kapcsolódó konferencián nem esett erről szó, a mai napig sincsenek hivatalos információk arról, hány éves korig lesz kötelező iskolába járni.

A Bauhausnak fennállása alatt, azaz 1919 és 1933 között, 1250 növendéke volt, közte nem kevés külföldi. Az iskolában, amelynek döntő része volt a ma dizájnnak nevezett tevékenység létrejöttében, több mint húsz magyarral (tanárral, diákkal és más közreműködővel) találkozunk. Ez – az összlétszámmal egybevetve –nem sok. Annál feltűnőbb azonban benne a Pécsről és vonzáskörzetéből származó alkotók nagy aránya. Innen indult a pályán egyharmaduk; név szerint Berger Otti, Breuer Marcell, Csacsinovics (Tarai Lajos), Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik, Weininger Andor. Közülük az építész Molnár és Breuer – az igazgató tervezőirodáját irányító Forbát Alfréddal egyetemben – vezető szerepet játszott az intézmény történetében.

Az üres térben mértani ábrákat mintázó hatalmas, parabolaszerű fehér tárgy lebeg, tán magát az univerzumot szimbolizálva. Alatta két karcsú ifjú ül szemben egymással: Ádám és Éva, fehér trikóban, farmerben, tornacipőben. Lucifer, a kaján, kordzakós értelmiségi némán figyeli őket. Megejtő, sugallatos kép, később is látunk majd ilyet jó párat, hisz az előadás jórészt látványos képek zuhatagából építkezik. Alföldi Róbert rendezésében kitüntetett szerepet kap a fiatalok nemzedéke (akárcsak a Bánk bán juniorban): ők játsszák el és követik végig az első emberpár vándorlásait a történelem színpadain, s nekik, velük és róluk szól ez a vad zenékkel, tomboló tömegjelenetekkel feldúsított, zabolátlanul fiatalos játék.