Röviddel az új parlament eskütétele után a BRFK nyomozói gyanúsítotti kihallgatásra előállították Hagyó Miklóst, Budapest volt szocialista főpolgármester-helyettesét, aki az új törvényhozás megalakulásának pillanatában vesztette el mentelmi jogát. Vele egy időben előállították volt sajtósát, Horváth Évát és kommunikációs vezetőjét, Lelovics Ottót.

Állítólag egy laptopbeszerzés és egy építkezés finanszírozását véli jogsértőnek az a névtelen feljelentő, akinek levele nyomán a rendőrség vizsgálja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) felnőttképzési karának gazdálkodását.

Százezer forintos rendbírsággal sújtotta a Székesfehérvári Városi Bíróság Novák Elődöt, a Jobbik alelnökét, miután pénteken már második alkalommal nem jelent meg az úgynevezett Kuruc.info-per tárgyalásán, ahová eddig kétszer idézték be tanúként, ám egyik esetben sem mentette ki magát.

Megfuttatta az újdonsült képviselőket a májusi eső a tegnapi alakuló ülésen, több politikus is bőrig ázott, mire elért a kapukig.

A parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására – így foglalt állást Sólyom László köztársasági elnök Vona Gábor Jobbik-elnök ügyében, aki gárdamellényben mondta a képviselői eskü szövegét. Sólyom László hangsúlyozta: a mentelmi jog nem jelent menlevelet a radikális-szélsőséges erők számára az Országgyűlésben. A leköszönő miniszterelnök, Bajnai Gordon parlamenti beszédében bejelentette: igazságügyminisztere feljelentést tesz Vona Gáborral szemben, mert gárdamellényben tett esküt.

A csütörtöki frakcióülésen hozott döntésnek megfelelően tegnap az MSZP hivatalosan is felülírta a korábbi, bizottsági helyekről szóló politikai megállapodást.

Érdeklődéssel olvastam Dr. Alexin Zoltán írását az egészségügyi kormányzat által folytatott jogellenes adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlatról. (Beteges adatgyűjtés, április 26.) Az ott megfogalmazottak teljes mértékben összecsengenek a lombikbébi-kezelések területén szerzett saját tapasztalatainkkal.

Eredetileg nem akartam őket bántani. Gondoltam a szoci múmiák ott ülnek majd szépen csendben a parlamentben és emésztik az emésztendőket, a háttérben baloldali köröket szervezgetnek, országjárásaikon elbeszélgetnek a nemzet háromnegyed részével, arról, hogy milyen balfogások is estek az elmúlt nyolc évben, milyen is a valódi baloldali politika, meg effélék. A baloldal nem egy párt, nem egy nosztalgikus, adaptálódni képtelen szervezet, hanem egy ideológia, egy véleményrendszer, amelynek alapján lehet megítélni dolgokat, még inkább tenni valamit az országért.

Az írógépet a vakok és gyengén látók segítésére találták ki, Nietzsche volt az első ismert ember, aki használta. Egyesek szerint szűkszavú, aforizmákkal tűzdelt kései stílusa ennek is köszönhető. A gép megváltoztatta a munkamegosztást (megteremtette a titkárnőt), gyorsabb és pontosabb lett általa az írás, névtelenséget és távolságot teremtett az író és az írás között. S miként annyi technológiai újítás, megváltoztatta a gondolkodásmódot.

„Senki nem lesz a sír másik oldalán, egyedül leszek. Egyedül, hogy megpróbáljam megérteni: hová vezethetnek az ilyen utak egy tízéves fiút.” (10.)

Tudhat valamit Vangelisz, a Thanasis étterem vezetője. Odamegy a terasz előtt elhaladó nőkhöz, a fülükbe súg valamit, és mindig hálás mosoly a válasz. A férfiakat bizalmasan hátba veregeti, a gyerekekkel viccelődik. A nagy darab, őszülő férfi jókedvet áraszt magából.

Picasso visszahódította Giacomettitől a koronát; a napokban egy New York-i árverésen soha nem látott magasságokba repült a spanyol művész ritkaságszámba menő alkotása. A Nude, Green Leaves and Bust (Akt, zöld levelek és mellszobor) nem túl fantáziadús címmel áruba bocsátott 1932-ben készült alkotásra 95 millió dollárnál csapott le a Christie’s árverésvezetőjének kalapácsa. A jutalékokkal együtt 106,5 millió dollárral lett könnyebb az ismeretlen vevő pénztárcája.

Lengyelországra április 10-én döbbenet ült, a legnagyobb tragédia sújtotta a második világháború óta. A kormánygépen életét vesztette Lech Kaczynski államfő és felesége, Ryszard Kaczorowski, az utolsó lengyel emigráns köztársasági elnök, Anna Walentynowicz, a Szolidaritás legendás alakja, az összes haderőnem főparancsnoka, az Elnöki Hivatal miniszteri rangú tisztségviselői, parlamenti képviselők és szenátorok, egyházi személyiségek, fontos központi intézmények vezetői. Valóságos hekatomba.

A szerzőnő első regénye (önmeghatározása szerint rövidregény) szellemesen és izgalmasan provokálja a regényformát. Három fejezete (Táplálék; Kötés; Oldás) összesen tizenkilenc részt tartalmaz, melyek mindegyike egy-egy egészen egyszerűnek tűnő fogalmat vagy jelenséget tesz címmé, egyszersmind központi motívummá (például Evés; Ölés; Tükör; Szél), miközben a szövegegésznek nincs hagyományos értelemben vett „története”; a regény kohézióját az énelbeszélő stabil pozicionálása, illetve az egyes szövegeknek a szabad asszociációs technikára emlékeztető, a felszínen esetleg csapongónak tűnő, ám nagyon is pontos és tudatos szerveződése biztosítja.

A kép, amelyet kollégánk 1977-ben készített, egy légvédelmi rakétalőállást ábrázol. Az első típusok egyike áll itt, többek szerint Zsámbékon. A kérdés szakértője azonban azt mondja, hogy készülhetett máshol is a kép. Az osztályok harcrendje, nevezhetnénk rakétabázisnak is, típusterv alapján épült szerte az országban. Illetve mégsem, mert úgy osztották el őket, hogy Budapestet és a miskolci iparvidéket védjék –körkörösen.

Derűlátó felütéssel kezdte kiáltványát Nádor József, amikor a világgazdasági válság mélypontján, 1930 táján küzdelmet hirdetett „a csüggedés és a drágaság ellen”. Így indított: „Szeretném a bennem élő optimizmust beleönteni a magyar társadalomba, hogy a csüggedés bajt okozó csíráit elpusztítani segítsek”. Ennyi bizakodás egy forradalmárnak vagy világbékeprédikátornak is dicséretére vált volna, de Nádor József azért lényegesen józanabb célt tűzött maga elé: eladni akart, mégpedig minél nagyobb tételben.

„Színmű azoknak, akik túl akarják élni a felnőttek rémuralmát és azoknak, akik túlélték, és felnőttek lettek” – vezeti be Völgyhíd című drámáját Háy János, aki korábban regényébe, most ebbe a Kolibri Színháznak szánt ifjúsági darabba írta bele egy viaduktról leugró tinédzser pár történetét.

Az utóbbi hónapokban száznál több bejelentés érkezett a szombathelyi rendőrségre a járókelőket zaklató koldusok miatt. Panaszkodnak a bevásárlóközpontok előtti parkolókba érkezők, hogy leszólítják, esetenként fenyegetik őket, agresszívan lépnek fel velük szemben.