Egyelőre csúszik az állami cukortartalékok árletörési célú kitárolása - írja a Napi Gazdaság. Mégis azt ígérik: a befőzési szezonra lesz olcsó cukor.

Népegészségügyi termékdíjat vezetne be jövő januártól a kormány a legtöbb túl sós vagy agyoncukrozott élelmiszerre illetve italra - értesült a Világgazdaság.

Az alapvető élelmiszerek bolti árai gyakran magasabbak, mint azt a termékek bekerülési költsége és az ágazat „méltányos nyeresége” indokolná. De ha így van, hová kerül a többletbevétel?

2030-ig akár kétszeresére is nőhetnek az alapvető élelmiszerek árai, ami egyre szorultabb helyzetbe sodorja a világszerte jelenleg is az éhezés határán tengődő milliónyi embert – állítja friss jelentésében az Oxfam.

Nincs olyan komoly gazdasági szervezet, kutatóintézet, amely ne az élelmiszerárak globális, ráadásul egyre gyorsuló növekedésével számolna.

Az élelmiszerek drágulása ezúttal is kulcsszerepet játszott az infláció vártnál rosszabb alakulásában. Áprilisban a pénzromlás üteme éves összehasonlításban 4,7 százalékra gyorsult a márciusi 4,5 százalékról, ismét meglepve az alacsonyabb, 4,6 százalékos átlagos drágulást előrevetítő elemzőket.

A világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatcsoportja, a svájci Nestlé 20,26 milliárd svájci frank bevételt jelentett az első negyedévről. Ez 9,29 százalékkal kevesebb a tavalyi első negyedévi 22,34milliárdnál.

Bár húsvétig még egy hónap hátravan, de a gyártók már megkezdték az üzletekbe a füstölt húsok szállítását. Az idén a nagy verseny és a húsfogyasztás visszaesése miatt a tavalyi árakra számítanak a vevők.

Nem drágul tovább a magyar búza. A malmok és az állattartók nem akarják kifizetni az Európában magasnak számító árakat, ezért a búzatulajdonosok kénytelenek voltak engedni az áraikból.

A januári, biztató forgalmi adatok ellenére nem biztos, hogy idén végre bővül a kiskereskedelmi forgalom. Az áfacsökkentési tervek az élelmiszer-termelők mellett egyelőre csak a kiskereskedőket lelkesítik, a kormányzatot nem.

Egységesen az ötszázalékos áfakulcs alá sorolná az alapvető élelmiszereket, így például a baromfi- és sertéshúst, a tejet, kenyeret az agrárminisztérium. Az elképzelés azonban feszültséget okozhat a kormányzaton belül. Az átsorolás több százmilliárdos rést ütne a költségvetésen, amit nem díjaz Matolcsy tárcája.

Néhány hét alatt a korábbi duplájára, négyszáz forintra emelkedett a cukor kilonkénti átlagára. A mostani drágulásért az uniós ágazati reform is okolható, vagyis a tervszerűen végrehajtott készlet- és a termelésfelesleg-csökkentésért most a fogyasztó fizet.

A megállíthatatlannak látszó élelmiszerár-emelkedés elérkezett a magyar boltokba is. Egyik napról a másikra drágulnak a legalapvetőbb termékek, kezdve a cukornál, a baromfin át a kenyérig. Korábban elképzelhetetlen hatások alakítják a hazai forgalmat: most például állítólag a kínai szárazság.

A négyszáz forintos kenyér volt a hazai élelmiszerár-robbanás nyitánya, a sorban hamarosan a baromfi következik. A fogyasztás várható visszaesése miatt pékségek, állattartó telepek zárhatnak be.

Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének, a FAO-nak a februári jelentése szerint az élelmiszerár-index hét hónapja töretlenül emelkedik, s immár túlszárnyalta a 2007–08-as, az eddigi legsúlyosabb válságidőszak csúcsát is.

A hirtelen drágulást az idézte elő, hogy Elefántcsontpart vezetője egy hónapos exporttilalmat rendelt el.

A már hónapok óta folyamatosan emelkedő hazai kenyérárak februártól nagyobbat lépnek, s ha a szegényes tavalyi búzatermés nem tart ki az idei aratásig, akár harmadával is tovább drágulhat a pékáru.

Talányos helyzet alakulhat ki, ha a jelenlegi formájában fogadják el hétfőn az úgynevezett üzletlánctörvény legújabb módosítását. A javaslat értelmében egyértelműen harminc nap lesz a leghosszabb fizetési határidő, de csak a forgalmazók és a beszállítók között. A szintén nagy mennyiségű árut beszerző feldolgozók ilyen irányú korlátozása megszűnik. Nem hivatalos információink szerint ezzel lényegében egy „elfogadott gyakorlatot” szentesít a jogszabály.

A fogyasztói árak októberben 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

A hazai malomipar vezető vállalkozásai éveken át egyeztették egymással az eladási áraikat, és felosztották a hazai piacot. A GVH szerint a kartellmegállapodás kárvallottjai a magyar fogyasztók voltak: olcsóbb lehetett volna itthon a kenyér és az egyéb pékáru.