Egy év alatt 5 százalékkal több bevétel származott nagyjából ugyanannyi élelmiszer eladásából - számol be a Nielsen. A tejföl, az étolaj és a margarin az áremelkedési, a húskészítmények, a szénsavas üdítőital és a táblás csoki pedig a forgalomemelkedési listát vezeti. Töbet vettünk a dráguló jégkrémből is.

Tavasszal a mostaninál jóval többet kell fizetni a baromfihúsért. A csirke- és pulykamellfilé kilója legalább 40-50 forinttal drágul, de 20-25 forinttal emelkedik a comb ára is.

Azok kedvéért, akik szerint a tyúk élő tojásgyár, az EU-nak pedig a jelenlegi válságos időkben lehetne jobb dolga is, mint hogy a szorgalmasan potyogtató kétlábúak életkörülményeiért aggódik, érdemes leszögezni: az unió ebben az ügyben a tojótyúkok jólétén keresztül valójában az emberi egészségért és a hagyományos vidéki életmód fennmaradásáért küzd – bármilyen nehéz is ezt az integrációval kapcsolatos új keletű sztereotípiák ellenében elfogadni.

Már csak ez hiányzott Magyarországnak: még a tojótyúkok miatt is eljárást indít ellene az Európai Bizottság. Ez nem vicc – olyannyira nem, hogy a tojások ára is megugrik.

Az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer megváltoztatását és a foglalkoztatás jelentősebb támogatását sürgeti az MSZP, hogy enyhíthetőek legyenek az alacsonyabb jövedelmű családok – többek között az élelmiszerek árának növekedése miatt megnövekedett – terhei.

Éves szinten 4,1 százalékra mérséklődött az infláció tavaly decemberben, s a záró adatot is beszámítva 2011-et 3,9 százalékos infláció jellemezte. Idén az áfaemelések és az üzemanyag-drágulás miatt 5 százalék alatt nemigen úszhatjuk meg.

Több kereskedőlánc is meglátta a fantáziát a forgalmi adó (áfa) január elsejétől európai rekordszintre, 27 százalékra növelt felső kulcsában. A Tesco mintegy hatszáz, zömében az alapélelmiszerek körébe sorolható termék kapcsán ígéri azt, hogy egy hónapig áfa nélkül adja.

Idén összességében bővült, de még mindig átlag alatti a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés. Előbbi termékből több, utóbbiból kevesebb termett.

A magyarok tavaly több szaloncukrot vásároltak karácsonyra, mint az azt megelőző három évben, amit a GfK piackutató a gazdasági válsággal és a választásokkal kapcsolatos reményeknek tulajdonít.

Ma lejár a határideje a társadalmi vitának, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezett a fagyasztott húsok forgalmazásának korlátozásáról. Az ismét napirendre vett szigorítási terv elsősorban a feldolgozóiparban, illetve a vékonyabb pénzű vásárlók számára jelenthet gondot, mivel a behozott olcsó fagyasztott importhúst elsősorban a tömegtermékek – párizsi, virsli, egyéb töltelékáruk – gyártásához használják fel a húsüzemek.

Nem tett le az élelmiszerek áfájának csökkentéséről a Nemzetgazdasági Minisztérium: egy képviselői kérdésre adott, a parlament honlapján kedden megjelent írásbeli válaszuk szerint a kormány jelenleg vizsgálja az élelmiszer-ágazatot érintő adómérték csökkentésének lehetőségét, ezen belül annak körét és mértékét.

Hatalmas élelmiszer-áremelkedésről tanúskodnak a szeptemberi inflációs adatok. A cukor 44, a liszt 33 százalékkal drágult.

A kormány olyan szociális bolthálózat létrehozását tervezi, ahol csak a rászorulók vásárolhatnak, speciális, egyszerűbb csomagolású, olcsóbb árucikkekből – ez derült ki az Orbán Viktor jegyzeteiről készült felvételekből, illetve beszámolókból.

Néhány éve még az olcsó román napraforgó olaj jelentette a vigaszt azoknak, akiknek sokba kerültek a hazai termékek, ám változott a piac, és idén már Szerbiából és Ukrajnából érkezik az üzletláncokba a vevőcsalogatónak szánt étolaj.

Tavaly augusztushoz képest 3,6 százalékkal magasabbak az árak - tette közzé a KSH. Ezen belül a liszt 57, a cukor 46,3, az étolaj 28, a péksütemények 16,6, a kávé 16,3, a kenyér 13,8, a tej 13,2, a saját 10,2 százalékkal drágább. Az energiatarifa szintén átlag felett nőtt; az idényáras élelmiszerek ára csökkent.

Drága a zöldség, holott nem kellene annak lennie – mondja Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. A paradicsomért például a termelők kilónként mindössze 50-60 forintot kapnak (amit egyébként korrekt árnak tartanak), közben a fogyasztó ezért már 200 forint feletti összeget fizet.

Az adó bevezetése nyomán az érintett élelmiszergyártók és a kereskedők dömpingszerű termelésbe és felvásárlásba kezdhetnek.

A kormány az édességek, az üdítők az energiaitalok, a sós chipszek és a ételízesítők megadóztatásával kívánja befoltozni az egészségügyi büdzsé foghíjait. Szeptembertől jócskán drágulhatnak ezek a termékek

A népegészségügyi termékdíj kapcsán jelenleg 5-25 százalékos drágulásról beszélnek a szakmai szövetségek. Jellemzően az olcsóbb termékeket fogja érinteni jobban a drágulás.