Cserháti Péter szerint a cél, hogy mindenki – a beteg és mentő is – pontosan tudja, hogy kit, mivel, hol és hogyan fognak ellátni. És e szemponthoz alakítják a fővárosi ellátórendszert. A tervek szerint négy olyan nagy centrumot hoznának létre, amelyek mindenfajta orvosi szolgáltatásra képesek lesznek a nap 24 órájában.
Az első lépésben ezekből hármat meg is valósítanak, a negyedik sorsáról akkor lehet majd tudni valamit, ha észak-budai közlekedés fejlesztésével, az M0-ás továbbépítésével kapcsolatos döntések megszülettek. Így ennek az ütemnek az időzítése meghaladja a tárca kompetenciáját.
A megvalósuló három centrum Észak–Pesten ez a Honvédkórház lesz, melyet bővítenek majd egy új épülettel. Dél-Pesten az Egyesített Szent István, Szent László kórház és az Országos Kardiológiai Intézet bázisán egy új épület fölhúzásával jön létre a második centrum, amelybe - a tervek szerint - integrálnák Péterfy Sándor utcai kórház Baleseti Intézetét és a Merényi Kórház traumatológiáját. A budai oldalon pedig Kelenföldön, a centrumban épülhet egy új kórház.
A centrumok kialakítására és ezek tevékenységét kiegészítő úgynevezett társkórházak fejlesztésére 2017-ben mintegy 51 milliárd forintot biztosít a kormány, amelyből 11 milliárd uniós forrás.
|
Az sem világos, mi lesz a Péterfy kiürítésre ítélt baleseti intézetével
Teknős Miklós / Népszabadság |
A feladatok első üteme alatt a társkórházak – a Flór Ferenc, a Jahn Ferenc, a Bajcsy, az Uzsoki, a Szent Margit és a Szent Imre – csatlakozása, ennek a határideje, jövő év március. A fejlesztés második ütemében, a 2017. június 30-i határidővel meghatározott projektek közül néhányban már korábban döntés született: ide tartozik a Heim Pál kórházban 4 milliárdos uniós forrásból létrehozandó gyermek sürgősségi központ, az ötmilliárdos sugárterápiás fejlesztés az Országos Onkológiai Intézetben és a kétmilliárdos, legmagasabb biztonsági fokozatú részleg megvalósítása a Nyírő Gyula kórházon belül az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben. Az egyházi kórházakról külön zajlik egyeztetés.
Vizsgálják, hogy a jövőben miként kapcsolódhat az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, és az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet az új struktúrához, milyen feladatuk lehet - mondta Cserháti Péter. Kiderült, hogy a Sportegészségügyi Intézet megint új helyet kapott a koncepcióban. Eddig arról volt szó, hogy a Honvéd kórházba, mintegy négyezer négyzetméteres területre költözik, a hétfőn este megjelent közlöny szerint viszont az intézet helye, a Kútvölgyi épülete lesz. A költözés és a sportegészségügy feladatainak újjá szervezésére miniszteri biztost neveznek meg rövidesen.
A Péterfy és a Szent János konkrét sorsát firtató kérdésünkre a miniszteri biztos azt felelte: elég későn kapta meg például a Péterfy kórház saját fejlesztési tervét, ebből támogathatónak ítéli a Szövetség utcai telephely szociális ágazatban való hasznosítását. Az pedig később dől el, hogy a kiürülő baleseti intézet épületében, illetve a mostani telephelyeken hogyan lehet összevonni, működtetni a megmaradt manuális és belgyógyászati kapacitásokat.
Cserháti Péter nem tudta konkrétan megmondani, hogy pontosan mi lesz a Szent János kórház sorsa, milyen ellátásokat találhatnak majd ott a betegek az átalakítás után. Például lehetséges helyszíne lehet a XII. kerületi járóbeteg centrumnak, valamint gyermek és anyasági központnak is. Mint ahogyan a lipótmezei intézményről is csak annyit tudott mondani, 2017 júniusáig megvizsgálják, hogy lehetséges-e szanatóriumi ellátásokra használni.
|
Cserháti szerint sikerült elkerülni az akut forrásvesztést
Teknős Miklós / Népszabadság |
Arról is érdeklődtünk, hogy mi lesz a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje keretében fölhúzott új kórházi épülettel, hiszen az éppen azért készült, kapott uniós támogatást, hogy a főváros egyik kiemelt sürgősségi centrumaként üzemeljen. Cserháti Péter erre csak annyit válaszolt: sikerült elkerülni az akut forrásvesztést a Semmelweis Egyetem Korányi projektjénél. A fejlesztés uniós része lezárult, az átköltözés megtörtént, további egyeztetések várhatók, amelyekre a dél-pesti kapacitások rendezésénél, a Szent László, Szent István kórházak társkórházi szereposztásánál kerül sor.
A most induló nagy átszervezések része, hogy szerdára összehívták a főigazgatókat, hogy ők is megismerhessék a kormánydöntés következményeit.
Arra kérdésünkre, hogy miután tegnap nyilvánosságra került a Magyar Kórházszövetség véleménye, amelyben ellenzik a kancellária – rendszer kialakítást, a kormány elé kerülhet-e az erről szóló koncepció, Ónodi-Szűcs Zoltán azt válaszolta: fontos a Kórházszövetség véleménye, de ebben az ügyben nem az ő szavuk a legfontosabb. "Hiba volna olyan mederbe terelni ezt a vitát, mintha a jó és a rossz harcáról lenne szó. Amit leírtak az egy vélemény. A kérdés az, hogyan fogunk betegellátást nyújtani az idén, jövőre meg azután." Hozzátette: saját szakpolitikai programjának három közös eleme van: az ellátás megszervezése, a fenntartói feladatkörök egyetlen döntési pontba szervezése, valamint a háttérszolgáltatások elrendezése. Ezt szeretné megvalósítani.
