Vége a kórházak önállóságának, jön a kancellária
Forradalmi átalakításra készül az egészségügy irányításában a kormány. Mindazon szervezési és kapacitás probléma megoldását, amivel évek óta nem boldogulnak, nyolc-tíz kancellárra bíznák, s ehhez azok példa nélküli hatáskört is kapnának 2017. január elsejétől.
A kormány számára készült előterjesztésből kiderül: egy-egy kancellár mintegy egy-, másfél millió lakos egészségügyi ellátását szervezheti, és felügyeli a 600 milliárdos szakellátás rájuk jutó részének elköltését is.
Ami biztos, hogy a kancellárok színre lépésével a kórházak önállósága megszűnik. Bár jogi személyek maradnak, nem lesz önálló költségvetésük, finanszírozásukat az őket irányító kancellária költségvetésén belül fogják kezelni. A mostani főigazgatók szerepe legfeljebb a szakmai irányítás maradhatna, a gazdasági igazgatóknak pedig nem is jut feladat.
A munkáltatói jogok, a pénzügyi döntések a kancellárokhoz kerülnek, épp úgy, mint a kórházak háttérszolgáltatásainak irányítása: a logisztikáé, a bérszámfejtésé, a karbantartásé. Ez utóbbi lehetőséget ad például arra, hogy a kórházi karbantartó csapatoknak nem egyetlen intézmény elszakadt vezetékével vagy eldugult csatornáival kell foglalkozniuk, hanem valamennyi közeli kórházéval. Sőt az is lehet, hogy egyetlen takarító céget vetnek be az adott területen. Az előterjesztők a kancellária-rendszertől már 2017-ben 10 milliárdos megtakarítást várnak.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A lapunk birtokába került javaslat szerint a kancellárok hatásköre nemcsak a kórházakra, hanem a területén lévő valamennyi állami egészségügyi intézményre kiterjedne. Egyebek mellett az ő felelősségük lenne, hogy az intézmények betartsák a költségvetési korlátokat. E cél érdekében pedig meglehetősen széles körű jogosítványokat kapnak. Feladatuk lenne többek közt az is, hogy az egymás közelében lévő intézmények között elosszák a feladatokat, ügyelve arra is, hogy egy szolgáltatást csak ott végezzenek, ahol megvannak hozzá a feltételek.
Azaz dönthetnek arról is, hogy egy-egy intézményben milyen orvosi szolgáltatások maradjanak, ha szükségesnek ítélik, átcsoportosíthatnak orvosokat, ápolókat az egyik kórházból a másikba. Rajtuk múlhat, hogy a betegek hol kapják majd meg a számukra szükséges ellátást. Ugyanis például ha valahol nem kifizetődő a szemészeti vagy sebészeti ellátás, áttelepíthetik a szolgáltatást és a hozzá tartozó szakembereket is. A lapunk által megkérdezett egészségügyi szakemberek szerint egy ilyen intézkedés a betegnek a fővárosban legfeljebb néhány kilométeres különbéget jelent, míg vidéken jelentősen nőhetnek a „betegutak”.
A fentiekről a formális döntés akár már pénteken is megtörténhet, a kormány a hét utolsó munkanapját szinte teljes egészében az egészségügyre szánja. Információink szerint egyebek mellett tárgyalnak a fővárosi új szuperkórház sorsáról, az egészségügyi bérekről, valamint a szociális rendszer leválasztásáról is.
Már idén emelhetik a béreket
Információink szerint a most zajló bértárgyalások eredményeként az orvosoknak átlagosan bruttó 107 ezer forint, az ápolónőknek, a szakdolgozóknak 10 ezer és 35 ezer forint közötti összeg juthat béremelésként. Úgy tudjuk, idén szeptembertől, de akár már júliustól elkezdhetik az új bérek kifizetését. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI szerint szerdán Győrben arról beszélt: négyéves béremelési program keretében emelnék az egészségügyi szakdolgozók bérét, amely 2019-re megduplázódna. A bérfejlesztés első lépéseként pedig még az idén 25 százalékkal emelkedhetne a szakdolgozók fizetése.
