Az intézményeknek szóló és lapunk birtokába került levélben arról tájékoztatja tagkórházait a szervezet, hogy az elnökség veszélyesnek tartja és ezért nem is támogatja a kancellária-rendszer megismert változatainak megvalósítását. Sőt kockázatosnak ítélik a kórházak mint önálló költségvetési intézmények fölszámolását.
A levél hangsúlyozza, hogy a tervezett működtetési forma nem oldja meg az orvos-, illetve a szakdolgozóhiányt, sem a finanszírozási gondokat a rendszerben, önmagában nem állítja meg az eladósodást, ellenben fokozza a bizonytalanságot. A levélben jelzik azt is, hogy az elnökség Balog Zoltán miniszterhez fordult, remélve, hogy a humánminiszter meggyőzhető a koncepció társadalmi vitájának szükségességéről. Úgy tudjuk, Svébis Mihály elnököt és két alelnökét: Velkey Györgyöt és Ficzere Andreát már a jövő hét első felében fogadhatja Balog Zoltán.
Lapunknak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: sajnálja, hogy a kórházszövetség nem közvetlenül hozzá fordult a problémájával. A múlt heti elnökségi ülésre sem hívták, hanem ő maga jelentkezett, hogy szívesen találkozna a kórházszövetség vezetőivel, és válaszol a kérdéseikre.
Mint arról a Népszabadság elsőként beszámolt: mindazon szervezési és kapacitás probléma megoldását, amivel évek óta nem boldogult az egészségpolitika, nyolc-tíz kancellára bíznák, s ehhez példa nélküli hatáskört is adnának a kiválasztottaknak 2017. január elsejétől. A kormány számára készült előterjesztésből kiderül: egy-egy kancellár mintegy egy-, másfél millió lakos egészségügyi ellátását szervezheti, és felügyeli a 600 milliárdos szakellátás rájuk jutó részének elköltését is.
A tervezet szerint a kancellárok színre lépésével a kórházak önállósága megszűnik. Bár jogi személyek maradnak, nem lesz önálló költségvetésük, finanszírozásukat az őket irányító kancellária költségvetésén belül fogják kezelni. A mostani főigazgatók szerepe legfeljebb a szakmai irányítás maradhatna, a gazdasági igazgatóknak pedig nem is jut feladat. A munkáltatói jogok, a pénzügyi döntések a kancellárokhoz kerülnek, épp úgy, mint a kórházak háttérszolgáltatásainak irányítása: a logisztikáé, a bérszámfejtésé, a karbantartásé. Ez utóbbi lehetőséget ad például arra, hogy a kórházi karbantartó csapatoknak nem egyetlen intézmény elszakadt vezetékével vagy eldugult csatornáival kell foglalkozniuk, hanem valamennyi közeli kórházéval.
Sőt, az is lehet, hogy egyetlen takarítócéget vetnek be az adott területen. Az előterjesztők a kancellária-rendszertől már 2017-ben 10 milliárdos megtakarítást várnak. A kancellár hatásköre nemcsak a kórházakra, hanem a területén lévő valamennyi állami egészségügyi intézményre kiterjedne. Egyebek mellett az ő felelőssége lenne, hogy az intézmények betartsák a költségvetési korlátokat.
A rendszerről készült koncepcióját eddig többször is megpróbálta az egészségügyért felelős államtitkárság a kormány elé vinni, ám eddig rendre meghiúsult.
