Orbán Viktor miniszterelnök még február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" – így szól a kérdés. A kormányfő indoklása szerint a döntés jogát nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.
A határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon (Ab), mert a parlament eljárását szabálytalannak találták. Az Ab nem adott helyt az indítványoknak, a bírák álláspontja szerint ugyanis nem alaptörvény-ellenes például az, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg.
A testület a liberális Fodor Gábor beadványát is elutasította. Álláspontja szerint a kérdés nemzetközi egyezményt érint, s nem tartozik a parlament hatáskörébe, ezért ő a Kúriának azt a határozatát támadta, amely szabad utat adott a referendumnak.
Az Országgyűlés így csak az Ab-határozatok megszületése után, tehát május 10-én tárgyalhatott a népszavazási kezdeményezésről, és 136 igen szavazattal rendelte el a referendumot, amit a két kormánypárt és a Jobbik támogatott, míg öt független képviselő nemmel voksolt, az LMP és az MSZP képviselői pedig távol maradtak.
Az MSZP-s Szanyi Tibor hétfőn tett még egy kísérletet: a kúriai döntés miatt ő is az AB-hez fordult. Úgy látja, a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a lisszaboni szerződés alapján a menekültügy a közös politika része, emellett a referendum a költségvetést is érinti. A politikus közölte, ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a népszavazást, strasbourgi fórumokhoz fordul. Ez azonban nem késlelteti a választási eljárást.
Hamarosan jöhet a hivatalos kampány
Jó ideje folyik már a népszavazási kampány, legalábbis a kormány közérdekű tájékoztatásnak álcázott reklámspotjait sugározza az állami és a kereskedelmi média, s olvashatjuk az óriásplakátokon is, hogy mi most üzenni fogunk Brüsszelnek. A hivatalos kampányidőszak azonban csak a szavazást megelőző ötvenedik napon, augusztus első felében kezdődik meg.
Országos népszavazáson – így a kormány által kezdeményezett kvótareferendumon is – politikai hirdetést kizárólag az a sajtótermék közölhet majd, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvántartásba vette. Az árjegyzéket a népszavazás kitűzését követő öt munkanapon belül kell eljuttatni az ÁSZ-hoz, ugyanakkor a tarifákat az érintett médium honlapján nyilvánosságra kell hozni, s azoktól eltérni nem lehet. Vagyis: senkinek nem adhatnak kedvezményt.
Politikai reklámot népszavazás előtt a rádiókban és a televíziókban „a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé". Az állami médiában háromszáz percnyi ingyen műsoridőt mindenképpen biztosítani kell, amelyből egyenlő arányban részesedhet a kormány, illetve az öt parlamenti frakció.
A kereskedelmi rádiók és televíziók viszont szabadon dönthetnek arról, hogy sugároznak-e efféle tartalmat. Ha igen, csak térítésmentesen, mindenki számára azonos feltételek mellett tehetik. Azoknak a médiumoknak, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, augusztus 13-ig kell bejelentést tenniük e szándékukról a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Az óriásplakátok esetében más a helyzet, mert nincs egységes tarifa, az ár tehát egyéni alku kérdése lehet. S ami még érdekes: a népszavazási kampány esetében – a parlamenti választással szemben – mindenki annyit költ, amennyit akar. Így a kormány szándékán múlik, mennyit fordít politikai propagandára.
Népszavazási kisokos
A szokásoknak megfelelően október 2-án is reggel hatkor nyit majd ki a mintegy 11 ezer szavazókör, és a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgárok este hétig adhatják le a voksukat. Aki aznap nem tartózkodik otthon, az ország területén belül igazolással másutt is szavazhat. Ha pedig valaki akkor külföldön lesz – illetve tartósan idegenben él –, a külképviseleteken élhet a választójogával.
Levélben szavazhat viszont az a 260 ezer határon túli magyar, aki szerepel a választói névjegyzékben. Ők postán kapják meg az ehhez szükséges dokumentumokat, s ugyancsak postán – esetleg a külképviseletek útján – juttathatják vissza a szavazólapot.
A referendum akkor lesz eredményes, ha az összes választásra jogosult több mint fele – a határon túliakkal együtt ez 4,13 millió embert jelent – érvényesen voksolt. Ekkora részvételi arányra csak az 1989-es négyigenes népszavazás idején volt példa. Az ország NATO- és uniós csatlakozásáról szóló referendum sem váltott ki ekkora érdeklődést, s a Fidesz 2008-as „szociális" népszavazásán is csupán pár tized százalékkal haladta meg a részvétel az ötven százalékot.
A népszavazásra a parlament 4,5 milliárd forintot különített el, s a korábban fel nem használt maradvánnyal együtt csaknem ötmilliárdot költhet a Nemzeti Választási Iroda a referendum lebonyolítására. A pénz jó részét az informatikai rendszer fejlesztésére és működtetésére, a különféle nyomtatványokra, illetve a választásban közreműködők díjazására fordítják.
