Azt sem tette szóvá önnek, hogy a brókerbotrány-sztoriban a tárca sajtóközleménye meghazudtolta őt?
- Ha elolvassák figyelmesen a közleményt, abban látható, hogy
mi szó szerint végrehajtottuk a miniszterelnök úr utasítását.
A miniszterelnök környezetében bizonyos források is úgy értelmezték, hogy önök meghazudtolták Orbán Viktort.
- Kik? Legyenek kedvesek mondjanak neveket! Ki az önök forrása? Egy erdei csobogó forrás?
A közleményükben azt írták, a Buda-Cashtől önök nem igényeltek vissza semmit, mert nem is tartottak ott semmit. De Orbán Viktor egy rádióinterjúban azt mondta: február 25-én a kormányülésen általában, minden brókercégről beszélt. Tehát beleértendő volt a Hungária Értékpapír Zrt.-nél kihelyezett 410 milliójuk is.
- Belemagyarázás, hogy meghazudtolta volna a tárca a miniszterelnököt. És nem a tárca elhelyezése volt, hanem a TIG Nonproft Kft.-é, mely nem szüntette meg az értékpapírszámláját, holott a minisztérium 2013-tól tiltott minden ilyesmit.
És elveszett 410 millió forint közpénz. Tehát fenntartja, hogy a miniszterelnök csak a Buda-Casht említette azon az ominózus kormányülésen? De akkor újólag nagy bajba keveri őt.
- Általánosságban adta ki a feladatot a miniszterelnök. Ahogy a rádióinterjúban mondta.
Orbán Viktor azért sem bírálta önt, hogy a nemzeti parkok nemzeti földalaphoz kerüléséről szóló nagy politikai vihart kiváltó javaslatot – a saját tárcája javaslatát – ön a parlamentben leszavazta? Téves gombot nyomott véletlenül, így nem is lett meg a kétharmados támogatás...
- Varga Mihály és Hende Csaba is a nem gombot nyomta meg, ez téves szavazás volt, ilyen gyakran előfordul. Más kétharmados szavazásoknál is kiderült, hogy nem volt meg a kétharmad.
Ön 1998 óta parlamenti képviselő.
- Egy ciklus kivételével.
... és nem találta el az igen gombot?
- Több tízezer szavazás van mögöttem, és általában pontosan szavazok.
A miniszterelnök a földbirtok-koncepciójáról beszélt mostanában önnel?
- A kormánynak határozott földbirtokpolitikája van. Mi abból indulunk ki, hogy a családi gazdaságok, kisbirtokok arányát 80 százalékra kell növelni a földhasználatban, és 20 százalékra kell visszaszorítani a nagybirtokot. Ezt szolgálja a Földet a gazdáknak program is. Ez bizonyítja, hogy a célokat, amelyeket kitűzünk, el tudjuk érni, hiszen 2010-ben 45 százalék volt a nagybirtok és 50 százalék volt kisbirtok, ez az arány eltolódott, 54 százalékos lett, a nagybirtok pedig visszament 42 százalékra.
A Professzorok Batthyány Köre – ez egy konzervatív tudományos elmékből, akadémikusokból álló kör – arra figyelmeztet egy nem túl régi állásfoglalásában, hogy semmiképp sem lenne szabad nagytőke-érdekeltségeket támogatni a helyi termelők helyett.
- Üdvözlöm a szándékot, hasonló filozófiát vallunk.
De hogyhogy nem derült ki a számukra sem?
- 2014-ben szinte az összes vidéki körzetet megnyertük, meg lehet nézni a falvak eredményeit is, ahol a földművelésből élnek az emberek.
Kisgazda alapokon álló földpolitikát hirdetett meg nemrég a miniszterelnök – földpolitikai fordulat lesz a Fideszben?
- A kormány birtokpolitikája mindig a családi gazdaságokat preferálta, ebben nincs változás. Az összes intézkedésünk ezt a célt szolgálta, a földtörvénytől a Földet a gazdáknak programig. Nem fogunk változtatni a földpolitikán.
Akkor miért távozott a tárcától az előző ciklus közepén Ángyán József? Nem azért, mert a kormány nem volt hajlandó a parlament elé vinni az általa írt Nemzeti Vidékstratégiát, amely valóban a családi gazdaságokról szólt, hanem helyette a sokkal puhább és nagybirtok-központúbb Darányi Ignác tervre tért át?
- Ahányszor megszólalt, annyiféleképpen magyarázta Ángyán a távozása okát. Említette a személyes munkatársainak eltávolítását, a vidékstratégiát...
Azt is, hogy közvetve maffiacsaládok delegálják a kormánytagokat.
- Ez komolytalan, a kormányt nem maffiacsaládok állítják össze. Ez annyira nevetséges, hogy kommentálni sem kívánom.
Akkor Lázár János is a gazdaságot polip módjára behálózó oligarchákról beszélt a Rádió Q-ban, akik veszélyesek a demokráciára a túlhatalmuk miatt...
- Tessék erről Lázár Jánost kérdezni! Én a mezőgazdasággal összefüggésben azt tudom elmondani, hogy a családi gazdaságok aránya növekedett.
A K-Monitor jelentése szerint az uniós földalapú támogatások jó része a Csányi–Simicska–Leisztinger–Nyerges kvartetthez ment.
- Ezek területalapú támogatások. De a Népszabadság olvasótáborában is ott vannak azok a korábbi állami gazdaság- és tsz-privatizáló vidéki nagybirtokosok, akik szintén jelentős területtel rendelkeznek, vagy rendelkeztek.
Veszélyezteti az ön miniszteri pozícióját a lavírozás a nagy földbirtokokkal rendelkező üzleti csoportok között? Folyik a részükről lobbitevékenység egy-egy törvénymódosítás miatt például, ha változik az agrártámogatások elosztása? Csányi Sándor OTP-elnök megdicsérte korábban egy tv-műsorban, úriembernek nevezte önt, Varga Mihályt és Pintér Sándort is a kormányból, persze Orbán Viktor mellett.
- Kun ember vagyok, nem vagyok lavírozós típus. És éppen azért vagyok itt, hogy ne engedjek semmilyen nyomásnak. Egy fegyelmezett kormánytag végrehajtja a kormánydöntéseket, és azokat a feladatokat, amiket a miniszterelnöktől kap.
Nem lesz lex Simicska, Nyerges nem lobbizott
Lesz Lex Simicska, miután a régi harcostárs elveszítette a miniszterelnök barátságát? A tárcához tartozó földalapkezelő például nem hosszabbította meg egyes Simicska-agrárcégek lejárt ideiglenes állami földbérleti szerződéseit.
- Nem tudok ilyen törvényalkotási szándékról.
Jóban van Simicska Lajossal? Vagy az üzlettársával, Nyerges Zsolttal?
- Nem vagyok közvetlen kapcsolatban vele. Nyerges Zsolttal sem.
Nyerges Zsolt sem szokott önnél lobbizni?
- Soha nem lobbizott nálam.
Akkor Nyerges Attila, Nyerges Zsolt testvére mit keresett az ön minisztériumában?
- Évek óta nem járt itt Nyerges Attila.
De amikor itt járt, mi dolga volt a tárcánál?
- Nem tudom, mire gondolnak. A minisztériumban több száz ember megfordul naponta, de nagyon sok emberrel tárgyalok én is.
Ő azért nem egyszerű látogató volt. A személyzeti kinevezésekhez is kellett a jóváhagyása.
- Ez egyáltalán nem igaz, a kinevezéseknek világosan szabályozott rendje van. Egy biztos: munkaviszonyban, illetve szerződéses kapcsolatban nem állt a minisztériummal.
Mi a véleménye a nagybirtokokról, illetve az új nagybirtokos rétegről?
- Ha rajtam múlna, nem lennének nagybirtokok Magyarországon. Kisparaszti családhoz tartozom. De a realitásokhoz az is hozzátartozik, hogy a közép- és nagybirtokra is tekintettel kell lenni. A miniszterelnök is a családi birtok híve.
Ebben az esetben miért avatkozott bele a tárca például a Bükki Nemzeti Park földpályázataiba? Volt egy elbírált, kivételesen az elejétől a végéig átlátható pályázat, amelyen döntően a helyi kisebb gazdálkodók nyertek. Aztán a minisztérium megsemmisítette a pályázatot, a nemzeti park igazgatóját indoklás nélkül leváltották, az újabb kiírásban pedig már nem szerepelt a 200 hektáros felső korlát, és nem kellett a pályázóknak bizonyítaniuk, hogy elsősorban gazdálkodással foglalkoznak – taroltak is a Fidesz helyi erős emberei.
- Ön szerint a 200 hektár nagybirtok? Egy 200 hektáros legelő nagybirtoknak számít?
Mészáros Lőrinc és a vidékstratégia
Nem csak legelőkről, hanem szántókról is szó volt, és a legtöbb EU-tagállamban, ahol ugyanilyenek a támogatási szabályok, a 200 hektáros gazdát nagybirtokosnak tekintik. De ha a kormány minden intézkedése a családi gazdaságok helyzetbe hozását szolgálta, akkor hogyan válhatott egyetlen ciklus alatt több mint 1200 hektáron termelő nagybirtokos a korábban semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem folytató Mészáros Lőrincből? Nagyrészt állami földbérleti pályázatok elnyerésével, úgy, hogy gyakran helyben élő, ténylegesen állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdálkodókat szorított ki a földjükről? Az érvényben lévő vidékstratégiából hogy lehet levezetni azt, hogy valaki, aki gázszerelő, és egy kapavágást sem tett, 1300 hektáros nagybirtokos lesz?
- A vidékstratégia azt tartalmazza, hogy helyi és új szereplők is jussanak földhöz. Nem előírás, hogy csak az juthat földhöz, aki előtte már földműveléssel foglalkozott. És szó sincs arról, hogy bárkitől elvettük volna a földjét. Állami tulajdonban lévő földekről, lejáró földbérletekről van szó, ahol az esetek egy részében nem is volt másik pályázó. A kormány azt sem ellenzi, hogy versenyképes agrárgazdaságok jöjjenek létre.
Mészáros Lőrinc esetében ennél a „nem ellenzésnél" azért többről volt szó. Sokszor szubjektív pontozással, vagyis a gazdálkodási tervre kapott pontokkal előzött meg fiatal, ténylegesen a földből élő gazdákat.
- Mitől lenne szubjektív a gazdálkodási tervre adott pontszám?
Például attól, hogy megtörtént: szó szerint ugyanarra a gazdálkodási tervre az egyik pályázó esetében maximális pontszámot, a másiknál nulla pontot adtak. A Mészáros-féle pályázatoknál a gazdálkodási terv rendre megkapta a maximumot. Az is előfordult a pályázatokon, hogy 11 fő foglalkoztatásának ígérete 30 pontot, 27 főé viszont csak három pontot ért. Megfelelő ön szerint az a pályázati rendszer, amely lehetővé teszi, hogy egy gázszerelőből több mint ezer hektárt összegyűjtő földesúr legyen, míg a valódi családi gazdálkodóktól elveszi a földet?
- Úgy tűnik,
a vidéken élők elégedettebbek ezzel a pályázati rendszerrel, mint önök.
2014-ben gyakorlatilag az összes vidéki körzetet megnyertük, mindenhol taroltunk. A Fejér-megyei Kajászón is, ahol a sajtó szerint a legtöbb konfliktus volt.
Ismeri Nagy Józsefet?
- Melyik Nagy Józsefet?
A tiszafüredi Nagy Józsefet, a City-Farm Kft. tulajdonosát, aki úgy nyert 250 hektár legelőt az államtól, hogy nem is indulhatott volna, mert a pályázat beadásának időpontjában nem szerepelt a cége tevékenységei között az állattartás – viszont egy valódi fiatal gazdát szorított ki a földről. Nagy József volt az, akivel kapcsolatban egy lépfenés szarvasmarha illegális levágásáról és a hús szintén jogszerűtlen kiméréséről írtak egy éve az újságok. Visszavették már tőle a kedvezményes bérletbe kapott földterületet?
- Tudomásom szerint még nem, az eljárások folyamatban vannak. De tízmilliós nagyságrendű bírságot szabtunk ki rá.
Befizette már a pénzt?
- Ezt nem tudom, de az ügy még nem zárult le.
Nemcsak a földpályázatok, hanem a tárca személyi politikája miatt is sok támadás érte. Mi indokolta, hogy egy szakmai múlt nélküli embert, Tolnainé Szatmári Katalint nevezzen ki az Országos Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség élére, aki ellen már 2010. márciusában is nyomozás folyt? Nincs elég problémamentes előéletű, fölkészült szakember az országban?
- Erről Illés Zoltánt kellene megkérdezni, az ő javaslata volt.
Illés egy januári interjúban azt mondta nekünk: Tolnainé „közvetlenül Fazekas miniszter úr embere volt, ő tartotta érte a hátát”. Az pedig kétségtelen, hogy ön a parlamentben többször is megvédte, amikor az ellenzék azt firtatta, hogy mikor meneszti már végre a miniszter az áldiplomás, álnyelvvizsgás áldoktort.
- Elég jó a memóriám. És ezekre a kérdésekre a kollégáim válaszoltak. Leváltani pedig nem kellett, mert lemondott.
Évekig tartó botránysorozat végén mondott le, és még a lemondás után is hónapokig kapta a fizetését. Egyes hírek szerint nyelvpótlékot is fölvett a nem létező nyelvvizsgája után.
- Nyelvpótlékra speciel nem emlékszem, nem tudom, utána fogok nézni.
„Van még kérdés?”
Kiss Szilárdnak is jó ajánlója volt a minisztériumban?
- Kiss Szilárd egy szakdiplomata volt.
Egy többszörösen megbukott szakdiplomata, akinek nemzetbiztonsági ügyei voltak már akkor is, amikor idekerült.
- Nincs erről tudomásom. De önnek honnan van?
A sajtóból.
- Köszönöm szépen! Van még kérdés?
Van. Nem kaptak a szolgálatoktól semmilyen jelzést, hogy vele problémák lehetnek?
-Nem.
És kellett a munkához, amelyet ellátott, C-típusú átvilágítás?
- Igen, kellett. És meg is történt.
„Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak”
A miniszterelnök a 2010-es kormányalakításkor azt mondta: igaz ugyan, hogy nem lesz önálló zöldtárca a kormányban, de a környezet- és természetvédelem kormányzati súlya nem fog csökkenni. Hogyan látja öt évvel később: igazat mondott Orbán Viktor?
- Több fejlesztési forrás jut most a területre, mint 2010-ben.
Ez a most benyújtott költségvetési törvényjavaslatban nem feltétlenül így látszik, de a környezetvédelem nem is csak pénzkérdés. Vita nélkül fogadta el a kormánytöbbség a Városliget- és a Normafa-törvényt, amelyek ezeket a területeket kivonják a környezet- és természetvédelmi szabályozás hatálya alól. Ki az az ember a kormányban, aki ilyenkor föláll, és azt mondja, hogy ilyet civilizált országban nem csinálunk? Ki szólal föl például, amikor a nemzeti parkok elveszítik az 1200 hektáron fölüli területekre jutó földalapú támogatást?
- Minden nagybirtok elveszíti.
Ezek szerint a nemzeti parkok is nagybirtokok?
- Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
Kapnak valamilyen kompenzációt a nemzeti parkok az elveszített támogatásokért?
- Több pénzt kapnak a jövő évi költségvetésben, mint idén.
700 millió forinttal, miközben a veszteségük milliárdos nagyságrendű.
- Meg fogják kapni azt a támogatást, ami a feladataik ellátásához szükséges.
Tehát nem fogja őket veszteség érni? Mi úgy tudjuk, hogy a nemzeti parki igazgatók arra számítanak, összességében jóval kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint idén.
- A kormány biztosítja számukra az indokolt forrásokat.
A beszélgetés elején azt mondta, hogy birtokpolitikai fordulatra ne számítsunk. Van olyan újdonság a tarsolyában, ami miatt azoknak is érdemes elolvasni ezt az interjút, akik szerint minden rendben van a tárcájánál?
- A kormány és a minisztérium továbbra is elkötelezett az ország GMO-mentes státuszának megőrzése mellett. Az EU a közelmúltban elfogadott egy új GMO-szabályozást, amely a nemzeti kormányoknak nagyobb mozgásteret ad a tiltásban. Napokon belül benyújtunk erről egy törvényjavaslatot, az a célunk, hogy Magyarország legyen az első tagállam, amelyik az uniós jogszabályt átülteti a belső jogba.
A szék nem mozog
Ha Orbán Viktor ősszel, a Fidesz-kongresszus előtt/után átrendezi a kormányzati tablót, ön rajta marad ? Folyamatosan mozog a szék ön alatt, az általában Habony Árpád nevéhez kötött Napi Gazdaság szerint is. A Kun-Mediátor-ügy is kínos...
- A szék nem mozog. Városi legenda, hogy a kormányülésen elhangzott volna a menesztésem.
Halálbüntetés-párti? A kérdés költői, mert nem lehet róla szavazni a parlamentben: igennel voksolna vagy gombot tévesztene?
- A jövőt nem ismerjük. A tévedés lehetőségét sem lehet kizárni, emberek vagyunk. Nem vagyok halálbüntetés-párti, római katolikus vagyok. De az elgondoltató, hogy az európai társadalom meddig tűri el az emberi életeket kioltó brutális bűncselekményeket.
