összeegyeztethetetlen lett volna diplomata státusával.
Kapcsolatait borkereskedőként azzal alapozta meg, hogy a volt moszkvai nagykövet és külügyi főosztályvezető Keskeny Ernőnek, illetve Fazekas Sándor mostani agrárminiszternek, korábban karcagi polgármesternek segédkezett. A potentátokat diplomata rendszámot viselő Porsche terepjárójával furikázta az orosz fővárosban, miközben a lábát se tehette be a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületébe, ahonnan kitiltotta a később autóbalesetben elhunyt igazgató, Szűcs Pál. A fáma szerint azért, mert Kiss olyan névjegyet használt, amelyen a kirendeltség hivatalos megbízottjának tüntette fel magát.
|
A moszkvai magyar nagykövetség által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Jelena Cvetkova, a vízumközpont vezetője és Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója a moszkvai magyar vízumközpont megnyitóján 2014. november 19-én
MTI / Moszkvai magyar nagykövetség
|
Az üzleti életben Kiss nem volt kimagaslóan sikeres. Monte Tokaj nevű kft.-jével szemben hatszor indult végrehajtás, míg tavaly végül felszámolását is kezdeményezték. Miközben a magyar borok forgalmazása és orosz vendégek vadásztatása révén széleskörű kapcsolatrendszert épített ki, Kiss gyakran kényszerült kölcsönöket felvenni, hogy legalább részben törleszteni tudja korábbi adósságait. Legalább egy eset orosz bíróság elé került. Az interneten fellelhető jogerős ítélet szerint Kiss egymillió eurót kért kölcsön, aminek a tárgyalás előtt csak egy kisebb részét tudta visszaadni, s a 860 ezer eurós maradék adósságot a bíróság előtt sem tagadta. A 2011. áprilisi keltezésű dokumentumban szerepel, hogy a kölcsönt adó Jevgenyij Dubrovintól, Kiss 80 ezer eurót vett át, hogy elintézze az orosz üzletember ismerőseinek magyar vízumát. Az eset még Kiss diplomatává történt kinevezése előtt történt.
Moszkvai magyar körökben ismerős forrásaink szerint Kiss diplomataként is foglalkozott vízumszerzéssel, jelentős számú, az átlagos baráti vagy üzleti kapcsolatoknál jóval több orosz útlevelet vitt be a konzulátusra. Ennek a hivatalos feljegyzésekben nyoma kellett, hogy maradjon, mert a schengeni vízumok esetében a támogató személyek nevét is rögzítik. Lapunk információi szerint
a moszkvai vízumkiadási gyakorlat kapcsán 2012-13-ban hivatalos vizsgálat is folyt.
Kiss, bár cégei irányításáról lemondott, a nemzetközi jog előírásait figyelmen kívül hagyva diplomataként sem hagyott fel az üzlettel. Felesége, aki korábban az orosz mezőgazdasági tárca sörök minősítésével, engedélyezésével foglalkozó laboratóriumát vezette, üzleti alapon tokaji borklubot szervezett, amelynek rendezvényein Kiss is részt vett. Az alakuló ülést a magyar nagykövetség dísztermében tartották. A borklub címe és telefonszáma megegyezett Kiss borkereskedő cégével, és a diplomatának ebben az időben fele része volt egy vadásztatással foglalkozó cégben is. A magyar termékeket forgalmazó oroszországi Paprika üzletek elindítása is az ő nevéhez fűződik, cégének bora pedig bekerült a 2013-as szentpétervári G20 csúcstalálkozóra kiszemeltek közé.
A diplomata a beosztásához képest szokatlanul magas, „követtanácsos és meghatalmazott miniszter" rangot viselt. A cím azt jelenti, hogy a kinevezést Orbán Viktor miniszterelnöknek is alá kellett írnia. Kiss egy időben Tarsoly cégének borait is terjesztette Oroszországban. A győri vállalkozó egyben az MLSZ elnökségi tagja, míg Szijjártó Péter ebben az időben államtitkárként dolgozott Orbán Viktor mellett.
Kiss aktív szerepet játszott abban, hogy először Tarsoly cége, a Quaestor kapta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát. A vízumcentrum címe megegyezik a kereskedőházéval, amelynek szalagvágásán is megjelent Szijjártó Péter – akkor éppen a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként. Később az állam saját ellenőrzése alá vonta a külföldi magyar kereskedőházakat, de Kiss akkor már nem volt agrárdiplomata – a tárcánál Martonyi János minisztersége alatt még érvényesültek bizonyos szakmai szempontok. Diplomáciai karrierjének kényszerű befejezése után Kiss Fazekas Sándor mellett tűnt fel, hogy az agrárminiszter megbízottjaként ott folytassa, ahol abbahagyta.
A Népszabadság 2014. május 31-i számában megírta, hogy a Kisshez köthető, félmillió forinttal alapított martfűi Winexport Kft. menedzsmentjében felbukkant az egyik legismertebb orosz milliárdos, a Magnit kiskereskedelmi láncot birtokló Szergej Galickij és több embere. Kiss bort adott el a Magnit 7500 üzletből álló hálózatának, Galickij pedig megállapodott az akkor külgazdasági államtitkár Szijjártó Péterrel, hogy 1500 embert foglalkoztató, ezer kamiont üzemeltető, gigantikus logisztikai központot létesít Magyarországon. Bár ebből egyelőre nem lett semmi, a Magnit megjelenése kétségkívül új fejezetet nyitna a régió élelmiszer-kiskereskedelmében.
A külföldi láncok ellen minden létező eszközt bevető kormány Galickij cégét meglepően kedvezően fogadta. A rokonszenv kialakulásában Kiss tevékenysége mellett az is szerepet játszhatott, hogy a nemzetközi kupaküzdelmekbe rendszeresen kijutó FC Krasznodar futballcsapat is Galickijé. A milliárdos tagsága a menedzsmentben ugyanakkor nem hozta el a várt felvirágzást, a Winexport ellen 2012-ben és 2013-ban háromszor is végrehajtás indult.
Kiss Szilárd Miklós végül azért került előzetesbe, mert a Winexport 2010 decemberében félmilliárd forintos kölcsönt vett fel az Orgoványi Takarékszövetkezettől. A hitelt nem törlesztették, ellenben Kiss 2013 nyarán megpróbálta negyedáron visszavásárolni a tartozást, és ebből a célból kenőpénzt ajánlott a nyomozóhatóság gyanúja szerint.
Önmagában már az is kínos, hogy ilyen üzleti múlt után Kiss rendszeresen feltűnik Tarsoly Csaba Szijjártó Péter által felkarolt vállalkozásai körül és kapcsolatba hozható a jelenleg Kijevben nagykövet Keskeny Ernővel vagy Fazekas Sándor agrárminiszterrel. Az azonban végképp aggasztó, hogy
a férfinak feleségén keresztül továbbra is köze lehet schengeni vízumok kiadásához.
Vajon vizsgálták-e a Kiss által jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, miközben a moszkvai magyar kolóniában a fenti tények közkézen forogtak? Kellően alapos lehetett-e egy ilyen vizsgálat, miközben Kiss életének java részét Oroszországban töltötte? Tudtak-e kinevezésekor az ellene folyt polgári perről és arról, milyen körülmények között élt Moszkvában?
Nyilvánvaló, hogy az orosz titkosszolgálatok tudtak Kissről – hiszen évtizedekig üzletelt Moszkvában –, s a 860 ezer eurós tartozás kapcsán a férfi zsarolhatóvá vált. Az Európai Unió és Oroszország jelenlegi feszült viszonya, az orosz titkosszolgálatok és bűnszövetkezetek európai aktivitása miatt alighanem Brüsszelben is fokozott érdeklődést vált ki, hogy milyen vízumkiadási gyakorlatot folytat Magyarország Moszkvában.
