Sosem látott mélyponton van a NATO és Oroszország közötti kapcsolat Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes szerint. Kérdés, hogy mennyire nyugtatta meg a kelet-európai államokat azzal az ígérettel: a NATO 48 órán belül bármely szövetségest meg tud védeni.
– Az elmúlt negyedszázad után újra veszélyben van az euroatlanti térség békéje – adta meg az alaphangot a NATO amerikai főtitkárhelyettese, Alexander Vershbow a Duna Intézet által rendezett budapesti konferencián. Délről a terroristacsoportok és a vallási szélsőségek fenyegetnek, kelet felől Oroszország. Az orosz fenyegetéssel olyan fogalmak élednek újra, mint a befolyási övezetek, a határok megváltoztatása vagy az idegengyűlölő nacionalizmus.
– Fontos, hogy a szuverén államok maguk dönthessenek a jövőjükről, és a befolyási övezetek ne térjenek vissza Európába – utalt Vershbow az orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában és a Krím félsziget orosz bekebelezésére. Más kérdés, hogy Moszkva kész tények elé állította a nemzetközi közösséget, és az amerikai diplomata által emlegetett reakciók (a NATO–orosz együttműködés felfüggesztése, gazdasági szankciók) érdemben ezen nem változtattak.
Noha a NATO-vezető úgy fogalmazott, hogy „Oroszország nemzetközi elszigeteltsége csak növekedhet”, John Kerry amerikai külügyminiszter és Vlagyimir Putyin múlt heti találkozója ennek éppen az ellenkezőjét mutatta.
