A parlamenti „egyharmad” ott támadta meg a kormányoldalt, ahol a leggyengébb volt az ellenállás.
|
Nem jött össze a kétharmad, elhalasztották a zárószavazást
Illyés Tibor / MTI |
A minimálisan szükséges 131 helyett csak 125-en szavazták meg a nemzeti parki védett földek vagyonkezelői jogait az NFA-ra bízó törvényjavaslatot, így a tervezetből egyelőre nem lett törvény. Az ezúttal az előzetesen eltervezettek szerint fegyelmezetten voksoló ellenzék egységesen a javaslat ellen szavazott, és négy kormánypárti honatya is a nem gombot nyomta meg.
Közülük egyelőre egyedül a fideszes Bencsik János nemje tekinthető gyakorlati következménnyel is járó elvi állásfoglalásnak – Varga Mihály és az előterjesztő Fazekas Sándor agrárminiszter állítólag tévedésből szavazott rosszul, Hende Csaba egyelőre nem nyilatkozott (a legvalószínűbb, hogy az érintett miniszterek egymással voltak elfoglalva a szavazás helyett.
Az eset ugyanakkor rávilágított, hogy az országgyűlés másképp működik, mint Veszprém (illetve most már Tapolca) után. A parlamentben már nincs kétharmada a kormánytöbbségnek, az éveken át statisztaszerepre kényszerített ellenzék pedig élt a lehetőséggel, és demonstrálta, hogy egyeztetés nélkül a jövőben a kormány nem fog tudni hozzányúlni a kétharmados törvényekhez.
A földügyi módosító eddig sem volt túl népszerű ellenzéki körökben (sőt, a kormánypárti frakción belül sem volt egyöntetű az elfogadottsága, ahogyan azt tegnapi számunkban már jeleztük). A parlamenti „egyharmad" ott támadta meg a javaslatot, ahol a leggyengébb volt az ellenállás: nem szavazták meg azokat a passzusokat, amelyek sarkalatos törvényeket érintenek, így a jelenlévő képviselők kétharmados többsége kellene az elfogadásukhoz.
Ezek után az érintett miniszter, Fazekas Sándor tárgyalási szünetet kért az egyszerű többséggel megszavazható részek zárószavazása előtt, majd vissza is vonták a törvényjavaslatot, elhalasztva a zárószavazást.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szöveg visszakerül a parlament törvényalkotási bizottságához, ahol új összegző módosítót kell készíteni a leszavazott, kétharmados törvényeket érintő részek átírásával. Az ismételt benyújtásra a hét utolsó munkanapjáig van idő.
Érdekesség, hogy a védett természeti területeket érintő változtatások döntően nem a kétharmados, hanem a feles többséget igényló pontokban vannak (kétharmados ugyanakkor az a pont, amely a természetvédelmi okból a jövőben kisajátítandó vagy megvásárolandó földeket automatikusan az NFA-hoz kerülnek a nemzeti parkok helyett – ez is arra utal, hogy az ellenzék egyik célja kifejezetten az „erődemonstrálás" volt.
Szakértők szerint a törvényjavaslat útja kétféleképpen alakulhat. A jogtechnikai megoldás, ha az állam a kétharmados részeket elhagyja, és a feles többséggel megszavazható részeket terjeszti be újra – ebben az esetben az alkotmánybíróságnál, illetve a köztársasági elnöknél folytatódik a küzdelem a nemzeti parkok kisemmizése ellen – utóbbi érdekes helyzetbe hozhatja Áder Jánost: egyértelműen kiderül majd, hogy a köztársasági elnöknek a Fidesz iránti lojalitás, vagy az új arculati elemként fölvállalt környezet- és természetvédelem a fontosabb.
A másik esély, hogy a kormányoldal alkudozni kezd az ellenzékkel, és olyan garanciákat ajánl, amelyek egy egységes földbérleti rendszer esetén is garantálja a nemzeti parkok illetve a természetvédelmi érdekek megkerülhetetlenségét. Rogán Antal frakcióvezető a szavazás elhalasztása után az egyeztetések megkezdésére utasította a fideszes Fazekas Sándor szakminisztert.
