– Ám valójában a háttérből szerette volna iránytani a kormányfőt – mondja lapunknak Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) térségbeli szakértője.
Jankovic kifogásolta, hogy Bratusek nem azt a kormányprogramot valósítja meg, amit annak idején mindketten aláírtak. Igaz, azt nem akarta figyelembe venni, hogy kényszerpályán mozgott a jugoszláv utódállam. A huzakodásból végül a kormányfőnek lett elege, ő kérte a pártkongresszus összehívását.
– Jankovic szerette volna visszavenni a pártelnöki posztot, de úgy, hogy a miniszterelnök közben egyfajta bábként a helyén marad. Bratusek azonban ebből nem kért – értékelte a kialakult ljubljanai helyzetet Szilágyi.
|
Zoran Jankovic a hírek szerint megcsapolt ezt-azt - Srdjan Zivulovic / Reuters
|
Alenka Bratusek törékeny, négypárti kormánya az egyik legnehezebb időszakban állt a kétmillió lakosú ország élén: az euróválság és az azt követő többéves halogatás immár pénzügyi katasztrófával fenyegette Szlovéniát. 2009 közepétől nem hozták meg a szükséges „reformintézkedéseket”, a lakosság pedig 2011 júniusában emlékezetes népszavazáson utasította el, hogy a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emeljék fel 65 évre. Az európai mentőcsomagot ugyan épphogy sikerült kivédeni, de komoly állami pénzekkel, 3,3 milliárd euróval kellett konszolidálni a bajba került bankokat.
A költségvetés hiánya tavaly a GDP 14,7 százalékára ugrott fel – emlékeztet a Reuters, ezt azonban idén 4,2 százalékra próbálják csökkenteni. A válságkezelés komoly áldozatokat követelt a szinte nyugat-európai szinten élő lakosságtól: csökkenteni kellett a fizetéseket, visszavágni a korábban szinte skandináv színezetű jóléti államot. Bár a számok most viszonylagos stabilitást mutatnak, a válságkezelés még messze nem ért véget.
Hiába igyekszik most Bratusek azzal nyugtatni az aggódó pénzpiaci elemzőket, hogy jó úton van az eurózónához – Kelet-Közép-Európából elsőként, még 2007 januárjában – csatlakozott ország. Az Európai Bizottság pedig szintén kedvező jelzéseket küld azzal, hogy a visszaesés helyett idén már 1,4 százalékos növekedés várható, Szilágyi Imre szerint még korai az optimizmus.
A Reuters arra is figyelmeztet, hogy tíz évvel az uniós csatlakozás után a szlovén gazdaság fele még mindig állami tulajdonban van, a privatizáció ugyan tavaly a válság okozta kényszerhelyzetben felgyorsult: Bratusek tizenöt céget jelölt ki, köztük a legnagyobb távközlési szolgáltatót és a második legnagyobb bankot, a magánosítás azonban továbbra sem túl népszerű a lakosság körében.
 |
Ljubljanai utcakép. Az enyhülés már érezhető
M. Schmidt János / Népszabadság |
– A korábbi jobboldali kormány alatt érzett társadalmi feszültség viszont kétségkívül enyhült az utóbbi időben, és sokan ezt tartják a Bratusek-kormány legnagyobb érdemének – teszi hozzá Szilágyi Imre. Majd azzal folytatta: a megszorító intézkedések ellen nem voltak látványos tiltakozások, ami inkább azt is jelzi: a társadalom részéről teljes a bizalomvesztés, a kiábrándulás, az emberek nem látják a kiutat.
Mindehhez hozzájárul az is, hogy a szlovén közéletet át- és átszövi a korrupció: kenőpénzek elfogadásának gyanúja lengi körül a vezető politikusokat, így a jobbközép Janez Jansát (akit most két év börtönre ítéltek első fokon) és a kétszeres ljubljanai főpolgármester Zoran Jankovicot is. Ám hiába a feljelentések, ezek az ügyek nagyon lassan kerülnek a bíróságok elé, nagyon nehéz őket bizonyítani, így elkerülhetetlenül politikai fegyverré válnak.
– Eközben folyamatosan erodálódik a jogállamba vetett bizalom is – figyelmeztet az MKI szakértője.
Tipikus történet a 61 éves Jankovicé is, aki az ország egyik legsikeresebb üzletembereként – a mintegy 2,5 milliárd eurós éves árbevételű Mercator kereskedelmi és turisztikai vállalat csoport korábbi elnök-vezérigazgatójaként – erősen megosztja a közvéleményt.
|
Az eurózóna által Szlovéniára erőltetett megszorítások ellen tiltakoznak - de csak módjával
Srdjan Zivulovic / Reuters |
Jankovic igazi self-made man: félig szerb, félig szlovén, még Szerbiában született, és tízéves koráig ott is élt, és addig egy szót sem tudott szlovénül. Szívós munkával emelkedett egyre feljebb, tevékenységének megkoronázása a miniszterelnöki szék lenne – azonban eddig nem talált elegendő szövetségest. Hiába nyerte meg néhány hónappal korábban alakított pártjával a 2011-es parlamenti választásokat, kormányt nem tudott alakítani.
Ljubljanai főpolgármesteri működése alatt többször is érte korrupciós vád, főként amiatt, hogy fiai számára járt ki előnyös üzleteket. Támadták néhány évvel ezelőtti nyilatkozata miatt is, ami szerint a „korrupció nem tartozik Szlovénia legsúlyosabb problémái közé”. Jankovic támogatói szerint viszont sokat tett a főváros fejlődéséért, ilyenkor bocsánatos bűn, ha kicsit a saját zsebére is dolgozik. Jellegzetesen közép-európai vonásnak is tekinthető, hogy a legfőbb érv mellette a 16 ezer néző befogadására alkalmas, 2010-ben átadott Stozice stadion megépítése (volt).
Abban mindenki egyetért, hogy az ország érdeke a mielőbbi – lehetőleg júniusi – rendkívüli választások megtartása lenne. De hogy ezen ki lehet a nyerő, sikerül-e majd egyáltalán életképes kormányt alakítani, azt most lehetetlen megjósolni. – A szlovén pártok között nemcsak ideológiai, hanem súlyos személyi ellentétek is vannak, amelyek megnehezítik a koalíciókötést. Pedig az idő sürget, Szlovénia épp csak visszaszerezte a piacok bizalmát. Persze az sincs kizárva, hogy végül mégiscsak létrejön egy történelmi kiegyezés a jobbközép és a balközép erők között – fogalmazta meg a legoptimálisabb végkifejletet Szilágyi Imre.
