Nigéria fővárosában napok óta százak tüntetnek a diáklányok kiszabadításáért és a hatósági tétlenség ellen. Ezek a többnyire a parlament előtt tartott demonstrációk kezdik hisztérikussá tenni a nyugat-afrikai ország vezetését, a tüntetések két vezetőjét hétfőn legalábbis letartóztatták azután, hogy találkoztak Goodluck Jonathan elnök feleségével. Patience-szel. A két letartóztatásra állítólag maga a first lady adott utasítást, akit az bőszített fel, hogy bár néhány elrabolt diáklány anyjával akart találkozni, a két nő csak távoli hozzátartozó. Egyiküket már elengedték, de a másik – Naomi Mutah Nyadar – őrizetben van. Az emiatt már a végletekig ingerelt tüntetők körében olyan hírek is terjednek, hogy a first lady szerint valójában szó sem volt emberrablásról, a tüntetők maguk is a Boko Haram aktivistái, a tüntetéseknek pedig véget kell érniük. Nyadar egyébként a nigériai országos munkaügyi központ igazgatóhelyettese.
Az egyelőre nem világos, hogy Patience Jonathan milyen jogi alapon utasított letartóztatásra, ezt elrendelni ugyanis nincs semmiféle joga. Szóvivője, Ayo Adewuyi cáfolta, hogy a first ladynek egyáltalán tudomása lenne a letartóztatásokról. Maga Goodluck Jonathan elnök – akit személy szerint is értek bírálatok az ügy kezelése miatt – valamivel korábban televíziós beszédben ígérte meg, hogy „bárhol legyenek is", az elrabolt diáklányokat megtalálják. Bornóban és két másik szövetségi államban hónapokkal ezelőtt rendkívüli állapotot hirdettek ki a Boko Haram elleni harc miatt. Most sokan kérdezik, hogy a hadsereg ennek ellenére miért nem tudja visszahozni a diáklányokat.
Az Egyesült Államok által már terrorista szervezetnek nyilvánított Boko Haramnak eredetileg 329 diákot sikerült elragadnia a chiboki lányiskolából, de 53-an útközben megszöktek. A szélsőséges iszlamisták az éj leple rohanták meg az oktatási intézményt. A biztonságiakat legyőzték, a lányokat kiparancsolták az ágyból, teherautókra zsúfolták őket, majd a konvojjal eltűntek a kameruni és a csádi határnál fekvő dzsungelben. A diáklányok sorsáról annyit tudni, hogy kettejükkel kígyómarás végzett, húszan pedig megbetegedtek.
A szélsőséges iszlamisták – ahogy emlegetik őket, „Nigéria tálibjai" – szívesen támadnak iskolákra. Nevük, a Boko Haram is azt jelenti, hogy a nyugati oktatás tiltott. 2009 óta 1500 ember halt meg a támadásaikban és a pokolgépes merényleteikben, és úgy tűnik, pokolgépekkel hangolnak a Világgazdasági Fórum (WEF) szerdán kezdődő háromnapos abujai találkozójára is. Egy csütörtökön a fővárosban robbant bomba 19 embert ölt meg, három héttel ezelőtti pedig 75 emberrel végzett. Emiatt a WEF-csúcs idején hatezer katona fog vigyázni a biztonságra. A fővárosi iskolákat és a kormányhivatalokat pedig három napra bezárják. A WEF csúcsra dízvendégként elmegy Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök is. Jonathan a televíziós beszédében elmondta, hogy több országtól – az Egyesült Államoktól, Franciaországtól, Nagy-Britanniától és Kínától – is segítséget kért Nigéria biztonsági problémáinak megoldásához.
Egyenlőtlenség minden szinten
A 160 milliós Nigéria Afrika legnépesebb, vallásilag és társadalmilag és élesen megosztott állama. Lakóit a három legnagyobb – az ország északi részén élő, főleg mohamedán hauszák, a nyugati jorubák, illetve a déli és keleti, többnyire keresztény vallású ibók – mellett 250 etnikai csoport alkotja. A nigériaiak 50 százaléka keresztény, és főleg a gazdagnak számító délen lakik, 45 százaléka viszont muzulmán, és többnyire az északi szövetségi államokban él – ott, ahol az emberek 72 százaléka tengődik a szegényégi küszöb alatt és a saría törvénykezés érvényben van.
|
A chiboki lányiskola egyik épülete. Megtaláljuk őket – ígérte az elnök
Stringer / Reuters |
A Boko Haram harcát ez az egyenlőtlenség is fűti, a szakértől szerint pedig a szélsőséges iszlamisták akár romba is dönthetik az ország gazdaságát. Nigéria a világ negyedik legnagyobb olajexportőre, a Világbank szerint a jelenleg 240 évre elég fekete arany az állam bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát jelenti. A kitermelés fele az Egyesült Államokba megy, de intő jel, hogy amíg két éve még a nigériai olaj az amerikai energiaszükséglet 9-11 százalékát fedezte, a részesedése most csak 4-6 százalék. (Eközben Oroszország, az Európai Unió és Kína persze igyekszik minél nagyobb szeletet kihasítani magának a nigériai olajüzletból.)
A nagy bevételek ellenére sokan vélik, hogy az olaj áldás helyett inkább átkot hoz Nigériának. A mindent átszövő korrupció egyes adatok szerint a GDP 70 százalékát, vagyis mintegy 140 milliárd dollárt emészt fel évente.
