Nem tudom, balliberális értelmiséginek számítok-e, vagy nem. Akár igen, akár nem, ellentétben elvbarátaim és személyes barátaim jelentős részével, nagyrészt egyetértettem Debreczeni József Fejek a homokban című írásával (január 12.). Úgy vélem, a magyar társadalom egyik nagyon súlyos problémájáról, ha nem éppen a legsúlyosabbról, beszélt nyíltan és őszintén. Olyan konfliktusról, amely gyilkos indulatokat ébreszt mindkét oldalon.

Egyedülálló vállalkozásba kezdett Weimper Zoltán amatőr hadszíntérkutató: turistáknak kínál egy olyan történelmi időutazást, amelynek része a második világháború végén Zámoly környékén elpusztult majorságok közös kutatása is.

A Fejér Megyei Bíróság (FMB) tegnap nem jogerősen felmentette kiskorú megrontásának vádja alól Krasznai Józsefet, a zámolyi romák szóvivőjeként elhíresült kisebbségi vezetőt, ugyanakkor többek között személyi szabadság megsértése miatt egyévi börtönbüntetésre ítélte.

Jól érezzük magunkat itt mindannyian, nekünk már ez a hazánk. Hálásak vagyunk Franciaországnak, hogy befogadott bennünket. El is boldogulunk: aki tud, dolgozik, aki pedig nem, munkanélküli-segélyt kap. Én a nyugdíjamból élek - nyilatkozta lapunknak hétfőn, telefonon Strasbourgból Krasznai Rudolfné. A "Nagymama" - ahogy legalábbis családtagjai bemutatták - egyike azon ötvenkét zámolyi romának, aki öt éve kapott politikai menedékjogot az elszászi városban.

"Ennek az egésznek az a célja, hogy elismerjék őket és leírják a történetüket. Mert ha nincsenek benne a romák, akkor az egy hamis történelem."

"Ha nektek elégtételt jelent az, hogy engem lecsuknak, és nem érdekel benneteket az, amit a Szanta irántam érez, akkor jöjjön, aminek jönnie kell" - írta több mint két évvel ezelőtt Krasznai József abban a négyoldalas, kézzel írt lánykérő levélben, amelyet az akkor 12 éves kislány szülei eredetiben a rendőrségnek juttattak el, bizonyítandó, hogy az egykori roma politikus megrontotta gyermekkorú lányukat.

Jogerőre emelte a Legfelsőbb Bíróság szerdán a zámolyi emberölés ügyében tavaly április 18-án a Fejér Megyei Bíróság által kiszabott ítéletet. E szerint az elsőrendű vádlott Krasznai Krisztiánnak tizenegy, a másodrendű Krasznai Elemérnek egy évet kell börtönben töltenie. Az ügyben eredetileg hét ember vádoltak: közülük egy időközben elhunyt, ketten menedékjogot kaptak Strasbourgban és kiadatásukat megtagadták a francia hatóságok.