Törökország Európa kapuit döngeti. Ez a döngetés évszázadokon át páni félelmet keltett a kapuk mögött. Aztán a félelmetes Oszmán Birodalom Európa beteg embere lett, kiszolgáltatva a nagyhatalmak pillanatnyi érdekeinek, de határain belül kíméletlenül elnyomott minden újító gondolatot és nemzeti törekvést. A törökkérdés egészen a közelmúltig akut veszélyforrást jelentett. Egyes vezető politikusok szavaiból arra következtethetnénk, hogy Európa ma újabb "török veszéllyel" szembesül. Pedig épp ellenkezőleg. Az unió fennállása óta az egyik legnagyobb kihívás előtt áll. Ma még nem tudjuk, képes lesz-e az ebben rejlő lehetőséget megragadni.

Az Európai Bizottság (EB) a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja majd Törökországgal - ezt először tegnap mondta ki teljes nyíltsággal bármilyen (igaz, még kinevezése előtt álló) vezető brüsszeli illetékes. A finn Olli Rehn, az EB leendő bővítési biztosa európai parlamenti meghallgatásán ehhez azért hozzátette: egyben azt is ajánlják a tagállamoknak, hogy fokozottabban kövessék nyomon az emberi és a kisebbségi jogok, valamint a demokrácia törökországi érvényesülését.

Alaptalannak bizonyultak a törökországi, mérsékelt iszlamista fordulattal kapcsolatos korábbi brüsszeli fenntartások. Az Erdogan-kormánynak szándékában áll az európai integráció erősítése, s képes is a folyamatok irányítására - mondta tegnap lapunknak az Európai Bizottság egy Törökországgal foglalkozó illetékese. A neve elhallgatását kérő uniós hivatalnok emlékeztetett arra: Törökországban rendkívül erős alapokon nyugszik a világi felfogású állam. Aki az iszlamista politikában egy bizonyos határon túl téved, azt a török alkotmánybíróság szigorú - akár egy formáció politikai megsemmisülését is kimondó - ítélettel "tereli vissza". A testület mögött pedig - "hátratett kezében a gumibottal" - a huszonhat tagú NATO második legnagyobb hadseregét irányító, igen befolyásos tábornoki kar áll. A jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AK Partisi) elődje, s személyesen Recep Tayyip Erdogan mostani miniszterelnök is korábban igencsak megégette magát iszlamista "kilengése" miatt.

Európa vezető politikusai még mindig megosztottak abban a kérdésben, hogy Törökország tagja legyen-e az Európai Uniónak. A közvéleményben sem született közös álláspont, és még az Európai Parlament liberális frakcióján (ALDE) belül is ellentétes vélemények alakultak ki. A döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről már nem halogatható, decemberben ugyanis szavazni kell a kérdésről.

MTI Óva intett Törökország EU-felvételének elhamarkodásától az Európai Parlament elnöke Isztambulban.

Törökország fölvételének kérdése heves vitákat kavar az Európai Unióban. A vitában sokféle érv kerül elő. A belépés mellett szólnak: a Törökország által elért fejlődés, a régi ígéretek, az, hogy a negatív válasz sértetté tenné a muzulmán országokat, s növekedne a civilizációk közti viszony (további) elmérgesedésének kockázata. A belépés ellen szól, hogy Törökország területének öthatoda és a fővárosa is Európán kívül található; hogy egy népes és az unió jelenlegi tagjainál szegényebb országról van szó, melynek belépése komoly gazdasági és társadalmi következményekkel jár; hogy kiterjedt török ajkú közösség él török területen kívül, és sokan idegenkednek attól a gondolattól, hogy Európa egyszer csak arra ébredjen: közös határa van Szíriával, Irakkal, Iránnal. Egyszóval: számos érv osztja meg a közvéleményt. Így van ez Franciaországban is, melynek köztársasági elnöke október 26-án Berlinben kijelentette: "a leghőbb vágyam az, hogy elérjünk ennek a tíz-tizenöt éves procedúrának a végét, és eljussunk a csatlakozás lehetőségéig". A közvélemény-kutatások szerint azonban a lakosság 64 százaléka ellenzi ezt.

Az Európai Unió együtt fog működni Románia megválasztott elnökével, akárki is legyen az - állítják Brüsszelben, egyetlen kivételként a szélsőséges nacionalista Corneliu Vadim Tudort említve ez alól. Bukarestnek esélye van arra, hogy három héten belül - az EU-tagjelöltek ügyében minden bizonnyal döntő december 16-17-i uniós csúcstalálkozóig - lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Ezzel felzárkózhatna Bulgária mellé, amely lassan fél éve a finisben várakozik.