Megint nem sikerült tévéelnököt választani! Pontosabban: a Magyar Televízió kuratóriumának elnöksége nem tudott kétharmados többséggel elnököt javasolni a nagykuratóriumnak.

Egyre csak ezt szeretnék kitalálni mindenhol, ahol kísért az elöregedés réme! Politikában, marketingben, kultúrában! Ezért a szavazókat, a vásárlókat és a nézőket életkoruk szerint osztályozzák. Már olyat is hallottam, hogy tíz hatvanas nézőt is odaadnának egy fiatalért.

MÁV menetrendje szerint egy 180 kilométeres útért 2540 forintot kell fizetni. Ez pontosan ennyi, és ezt az összeget szigorúan kezelik. Tehát, ha csak 2535 forint van nálam, akkor nem adja oda a jegyet a pénztáros. Ez így van rendjén. És az is szerepel a menetrendben, hogy az illető járatnak pontosan 15 óra 40 perckor kell a célállomásra érkeznie! De ha a vonat mondjuk 25 percet késik, vagyis nem tartja be a menetrendet, akkor a MÁV semmi kártérítést sem fizet. Vagyis a menetrend az utasra nézve kötelező, a másik szerződő félre nem.

Olvasom, hogy készül az új médiatörvény, és ebben hangsúlyosabb szerepet kap a kultúra. Nagyszerű! Habár félek, hogy a kultúrát és a demokráciát a médiában sokféleképpen és nagyon kacifántosan fogják értelmezni.

Végre már rendet kéne csinálni! Évtizedek óta ezt hallom. Nem állandóan, de egyre visszatérően. Rendet a Színházban, a Futballban, az Operában, a Televízióban, az Államigazgatásban, az Országban.

szocializmus rákfenéje volt, hogy semmi sem számított, csak a mennyiség - a kapitalizmus betegsége, hogy semmi se számít, csak az olcsóság.