Szeptembertől az önkormányzati mellett az alapítványi általános iskola is tovább működhet Jászladányban, csupán az önkormányzatnak meg kell szüntetnie a két intézmény közötti fizikai elkülönítést - közölte a Dankó István, a település független polgármestere a Legfelsőbb Bíróság június végén felülvizsgálati eljárásban hozott jogerős ítélete kapcsán.

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a jászladányi önkormányzat etnikai hovatartozás és vagyoni helyzet alapján elkülönítette a helyi iskolába járó gyerekeket, ezzel pedig törvénysértést – szegregációt – követett el.

A hét közepén döntött a nyíregyházi közgyűlés arról, hogy újranyitja a néhány éve megszüntetett cigányiskolát a zömmel mélyszegénységben élő roma családok által lakott Huszár-telepen.

Miközben Nyíregyházán gazdaságosságra hivatkozva átszervezés címszó alatt sorra zárják be az általános iskolákat, egyet mégis újranyitnak. A cigány származású gyerekeknek. A Magyar Görögkatolikus Egyház ugyanis átveszi azt a 2007-ben bezárt iskolát, amelyet a város épp azért szüntetett meg, mert az szegregált, sértette a roma gyerekek esélyegyenlőséghez, oktatáshoz való jogát.

Egy nemzetközi felmérés szerint a diákok több mint a fele tapasztalt kirekesztést az iskolában. A szóbeli agresszió és a kiközösítés számos formája lassan hozzátartozik az iskolai élet mindennapjaihoz.

Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa rossz üzenetnek tartja a tankötelezettség korhatárának leszállítását és azzal sem ért egyet, hogy kevesebb diplomásra van szükség. Elutasítja a nemzetgazdasági tárca felfogását az oktatás szerepéről, miként azokat a szakmunkásképzés eltömegesítésére vonatkozó törekvéseket is, amelyek az iparkamarához köthetők. "Nem tudom" - feleli arra a kérdésünkre, megmarad-e a Corvinus egyetem. Szerinte nem megoldás a felsőoktatási helyek szűkítése.

Nem egyszerű megérteni, miről is szól az oktatási rendszer átalakítása. Látszólag a minőség javítása a cél, a tömegképzés visszaszorítása. Valójában nincs másról szó, mint a tudáshoz vezető út szűkítéséről. A gyermekek nagyobb részének a megfosztása mindez attól a lehetőségtől, hogy eljusson az érettségi vizsgáig, a felsőoktatásig. Ez a készülő legnagyobb összeesküvés a jövő nemzedéke ellen, a társadalom tagjainak tudásalapú kettészakítása annak törvényekbe rögzítésével, hogy kinek van joga tanulni, illetve kit lehet kiejteni, kitaszítani az oktatás rendszeréből.

Új közoktatási törvényt akar a kormány. Nagyon mást, mint amilyen az eddigi volt. Egy törvénykoncepciót már nyilvánosságra hozott az oktatási államtitkárság, ezt azonban a legfrissebb hírek szerint a nemcsak kívülről, de a kormánypártokon belülről is érkező kritikák hatására még majd átdolgozzák.

A roma diákok indokolatlan és tömeges fogyatékossá nyilvánítása miatt Magyarországon először indított polgári pert az iskolai szegregáció ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és az Európai Roma Jogok Központja. A felperesek szerint Heves megyében a legmagasabb az ok nélkül gyógypedagógiai osztályokba sorolt gyerekek aránya.

Természetesen kellene lennie egy olyan minimumnak, ami mindenkinek jár – mondja Balog Zoltán felzárkóztatásért felelős államtitkár, aki azért azt is hangsúlyozza, hogy amíg a gazdaság nem indul be, addig nem lehet ugyanolyan szolgáltatást biztosítani mindenkinek.

Javult a magyar diákok olvasási teljesítménye a fejlett országok oktatási rendszereit vizsgáló nemzetközi mérés adatai szerint. Természettudományos ismeretekből és matematikából az OECD-átlagát hozzuk. Az iskolák közti különbségek viszont nőttek – e tekintetben a legutolsók közt vagyunk.

Irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai Általános Iskoláját, és az oda járó cigány származású gyereket küldje másik iskolába.

A KDNP-s oktatásirányítás szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, vagyis azok, akiknek a szülei nem végeztek többet nyolc osztálynál, és jövedelmi viszonyaik is kilátástalanok, automatikusan a sajátos nevelési igényűek kategóriájába tartoznak, vagyis: külön felzárkóztató képzést kell kapniuk. E kategóriába elvileg a testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékkal élők tartoznának. A felzárkóztató osztályok a mélyszegény és roma gyerekek gyűjtőhelyei lesznek.

A legtöbb állami pénzt azok a nagy foglalkoztatók kapják, amelyek leginkább elutasítják a romákat – hangzott el a Szociális Expo egyik vitarendezvényén.

Spontán szegregáció alakult ki a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában –állapította meg nem jogerős ítéletében a megyei bíróság. Az önkormányzat még nem döntött arról, fellebbez-e az ítélet ellen.

Ahol bevezették az integrált pedagógiai programot, ott a mélyszegénységben élő nem roma és roma gyerek jobban felszerelt iskolába járnak, jobbak a továbbtanulási mutatóik, azaz nagyobb esélyük van a kitörésre. Ezt állítja Havas Gábor és Zolnay János, az a két szociológus, akinek a kutatására hivatkozva a jobboldal az integrációs politika csődjéről beszél.

Az integráció nem csak emberi jogi kérdés. Aki szegregált, rossz színvonalú, lepusztult, szegény iskolába jár, nem szerez piacképes szakmát, és ugyanannál az önkormányzatnál fog segélyért sorban állni, amely most elkülönítve oktatja őt. A közigazgatás azonban nem tud mit kezdeni az egyenlő bánásmód törvénnyel: az iskolai szegregációt az állam nem ellenőrzi.

Vitára hívta ki Lázár Jánost, Hódmezővásárhely polgármesterét, Fidesz-frakcióvezetőt Scheiring Gábor LMP-képviselő. Frissítve: Lázár áll elébe.