Az Atlanti-óceánt (legutóbb) egy szál kenuval, egymagában megjárt Rakonczay Gábor (képünkön) könyvet írt a nagy utazásról. A sportember – akiről egy halálközeli borulás után, egészen a kikötéséig, azaz negyvennégy napig az égvilágon senki sem tudta, merre jár, ha jár egyáltalán – a minap bemutatott, lélektani és filozófiai szálakkal vastagon átszőtt hajósnaplójának egy sötétebb pontján ezt írja: „ha valaki azt olvassa vagy hallja, hogy újra indulok, azt ezennel feljogosítom arra, hogy megakadályozzon ebben”.

Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya – hangzik az általános iskolások által is kívülről fújt mondóka, amely Arkhimédész törvényét tanítja. A jól ismert igazság ellenére gyakran mi, felnőttek is meglepődünk, ha olyan nagy súlyú anyagok vízfelszíni lebegéséről hallunk, amilyen a beton.

Motorcsónakkal, jachttal, sétahajóval közel sem lehet olyan szerteágazóan és mélyen felfedezni a vízi világot, madarakat, gyíkokat, siklókat, halakat, hódokat vagy épp cickányokat, mint kenuval, kajakkal, netán hagyományos facsónakkal.

Június 19-28. között geológiai túrával, barlanglátogatással, madárodú-készítéssel, kenutúrával, esti szentjánosbogár-sétával, krumplinappal, bábkészítéssel, természetrajzi kiállítással, napközis táborral, gyógynövényes foglalkozással, éjszakai lepkemegfigyeléssel, csillaglessel és szekértúrával várja a látogatókat a tíz hazai nemzeti park a Magyar Nemzeti Parkok Hetén.

Az ezerarcú Gemenc újabb arcát mutatja meg a látogatóknak. Baja alatt, Hercegszántó közelében található Karapancsa, ahol a nem mindennapi épített örökséget, a kiskastélyt a Gemenc Zrt. felújította, s benne múzeumot rendezett be. A közönség által eddig ismeretlen kiskastélyt 1879-ben Habsburg Albrecht főherceg kezdte építeni. 1896-ban fia, Frigyes fejezte be. Ugyanekkor építették föl a majorság többi épületét is. Rudolf trónörökös Alfred Brehmet, a híres természettudóst is elkísérte Karapancsa környékére, hogy tanulmányozhassa a környék állatvilágát.

A nomád életmód kedvelőinek számtalan örömöt kínál a Kelet-Dráva tájegység. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) által ápolt, 1220 négyzetkilométernyi területet északról a 6-os főút, délről a Dráva, nyugatról a baranyai megyehatár, keletről pedig a Pécs-Görcsöny-Harkány vonal keretezi. A tájegység védett része a Dráva árterülete, ott a kirándulók kenuval, kerékpárral és gyalogosan indulhatnak felderítő útra.

Béda-Karapancsa. Egyedien zenél ez a kötőjeles szó, s egyedi szépségeket rejt a Béda-karapancsai vízi világ. Ez a 105 négyzetkilométernyi tájegység a Duna mentén, a tolna-baranyai megyehatártól a déli országhatárig húzódik. A Duna- Dráva Nemzeti Park (DDNP) által gondozott terület ötödét víz borítja, a szélesen hömpölygő folyót a két parton mellékágak, tavak kísérik.