A Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Nem változott a nyolcszázalékos alapkamat, mert a jegybanki döntéshozók szerint az inflációs pályát meghatározó ár- és béradatok nem egyértelműek még. De erős a forint, s ha kitisztul a kép, mehet lejjebb a kamat.

A Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Nagy valószínűséggel mai ülésén még nem csökkenti a jelenlegi 8 százalékos alapkamatot a monetáris tanács, de teljesen már nem zárható ki ilyen döntés - vélik az elemzők, akik ugyanilyen nagy valószínűséggel várják azt, hogy májusban már elkezdődik a kamatenyhítési ciklus.

A sáveltörlésről nem, de a kamatcsökkentésről lehet szó - ez derült ki a monetáris tanács tegnapi üléséről kiadott közleményből és Simor András első jegybanki sajtóértekezletén. A kamat még marad, de már kérdés, meddig. A forint picit gyengült.

A Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A döntés megegyezett az elemzők várakozásával.

Az amerikai adatok miatt megbillentek a feltörekvő piacok a múlt héten, ám a magyar inflációs várakozások és a jegybankelnök-jelölés körüli bizonytalanság rátett mégy egy lapáttal: a forint a gyengülés napjait élte át, s a folyamatnak még nincs vége.

Bár az infláció természetéről élénk vita folyhatott a monetáris tanácsban, maradt a nyolcszázalékos alapkamat. Az elnöki posztról március elején távozó Járai Zsigmond ugyanakkor javaslatot tett a már februárban megüresedő egyik alelnöki szék betöltésére. A kormányfő azonban saját - még meg nem nevezett - elnökjelöltjével egyeztetne az új alelnökről.

Nem találta alkotmánysértőnek az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a biztosítási adókedvezmények igénybevételi feltételeit szabályozó rendelkezéseit és a kamatadó megváltozott szabályait; a testület az úgynevezett Gyurcsány-csomaggal összefüggésben beadott indítványokkal kapcsolatban hozta meg döntéseit - közölte Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke hétfőn.

A piaci és elemzői várakozásnak megfelelően nem változtatott a jegybank monetáris tanácsa a nyolcszázalékos alapkamaton. A döntést hétfőn kettőkor tették közzé. Délután Járai Zsigmond jegybankelnök sajtóértekezletet tart, ekkor teszik közzé a monetáris tanács állásfoglalását is, amely rávilágít a kamat tartásának indokaira.

Bár a kiigazítási lépések miatt az inflációs előrejelzések bizonytalanok, az elemzők a közben erősödő forint miatt sem várnak kamatemelést ma.

Az ősszel euróba menekített megtakarításokon tetemes veszteség halmozódott fel a forint erősödése miatt. A legtöbben mégis kitartanak a devizabetét mellett.

Maradt a nyolcszázalékos alapkamat, annak ellenére, hogy a jegybank inflációs jelentése alig módosított a jövő évi prognózison. Ám erősödik a forint, és egyre olcsóbb az olaj. A monetáris tanács tagjainak többsége ezért úgy ítéli: az MNB-szakértők elemzéséhez képest jobbak a kilátások.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön Frankfurtban egy pénzügyi konferencián azt mondta, hogy a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén az első számú téma az infláció lesz, amely októberben éves szinten 6,3 százalékra nőtt Magyarországon.

Változatlanul, 5,25 százalékon hagyta a kamatot a Fed kamatalakító Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC)szerdai ülésén a gazdaság lassulására utaló jelek erősödése miatt, ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőséget egy további kamatemelés előtt az infláció élénkülése esetén.

A hétfői pesti zavargások ellenére kedden délelőtt erősödött a forint, a jegybank pedig a piac által várt mértékben, negyed százalékponttal nyolc százalékra emelte az alapkamatot.

A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram erénye, hogy végre valós képet ad a költségvetés jelenlegi, sajnos igen kedvezőtlen állapotáról. Ez alkalmat kínál arra, hogy beszéljünk a monetáris politikáról is. Az MNB-nek, mint minden fejlett ország jegybankjának, törvényi kötelezettsége az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció legkárosabb eleme, hogy leginkább a bérből-nyugdíjból élők jövedelmét, illetve a megtakarításokat erodálja, és így különösen sújtja az idősebbeket. A magas infláció az árak nagyobb változékonyságával párosul, és növeli a bizonytalanságot. A magasabb infláció természetesen magasabb nominális kamatokat is jelent.

Bár megoszlottak az előzetes elemzői vélemények, a piac fél százalékpontos kamatemelést árazott be, s ezt meg is kapta. A monetáris tanács tegnap 7,75 százalékra vitte fel az alapkamatot, az inflációs nyomás és a befektetők által látni vélt nagyobb kockázatok miatt. A forint viszont gyengült.