Az idén látványos fordulat állt be a devizabetétek népszerűségében. Az évekig apadó euróbetét-állomány dinamikus növekedésnek indult: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly június óta mintegy 165 milliárd forinttal nőtt a háztartások devizabetétben tartott megtakarítása, aminek közel kétharmada euróalapú lekötés.

Az őszi zavargások és a forint gyengülése idején egyre többen váltották át forintbetétjüket, hogy megtakarításaikat megóvják egy további árfolyamgyengüléstől. Ám úgy tűnik, a félelem nem volt jó tanácsadó. A forint ismételt erősödésével az euróra váltott betétek forintban vesztettek értékükből, nem beszélve a kamatveszteségről, hisz míg a lekötött forintbetétekre a bankok ma már esetenként 9-9,5 százalékos kamatot fizetnek, az euró hozama többnyire a 3 százalékot sem éri el.

A forint elleni spekulációnak ugyanakkor még nincs vége. Az euróbetéteket a kimutatások szerint nem váltják viszsza forintra az ügyfelek a forintkamatok jelentős emelkedésre ellenére sem. Sőt, a bankok beszámolóiból kitűnik: a hazai fizetőeszköz jelenlegi kedvező árfolyama inkább a további devizaváltásra ösztönöz.

Bánhidi Brigitta, az Erste Bank lakossági termékek osztályának vezetője elmondta: nem jellemző, hogy az ügyfelek hozzányúlnának devizabetéteikhez. Ezzel szemben a lakosság megtakarításainak devizás része a banknál folyamatosan nő. Tapasztalataik szerint két okból. Külföldi látogatásaikra spórolnak, valamint készülve az EU-csatlakozásra, inkább devizában takarítanak meg.

Az árfolyammozgásokkal persze nem csak veszteni, nyerni is lehetett. Bartha Ákos, az MKB Bank lakossági üzletágának főosztályvezetője szerint itthon egyelőre csak a privátbanki ügyfelek játszanak a devizaárfolyamokat figyelve. A lakossági ügyfelek többsége főként a kamatra figyel, és csak az extrém árfolyamváltozásokkor nyúl a betétjéhez. Azok közül, akik egy-két éve kötötték le pénzüket 240-250 forintos euró- árfolyam mellett, az ősszel, 270-280 forintos euróárfolyamon sokan felbontották betétjüket, és jelentős haszonra tettek szert.

Azok viszont, akik ebben az időszakban, a gyenge forint miatt döntöttek az euró mellett, most igencsak vesztésre állnak. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a külföldi befektetők magyar állampapír-befektetései ismét az őszi válság előtti szintre kúsztak vissza. Ők tehát nagy fantáziát látnak a magas forintkamatokban, az alacsony hozamú, igaz, stabil euróval szemben.