Ok, sőt okok az aggodalomra mindig vannak. Erre megtanított bennünket a XX. század. A Rothschild fivérek például az első világháború előtt még bizakodtak. Bizalmas levelezésükből kitűnik, hogy a szarajevói merénylet után még három héttel is őszintén bíztak abban, hogy a német császár megőrzi a békét, s minden befolyását latba veti majd, hogy megakadályozza a háború kitörését.

"Az utcán parádézóknak elment a józan esze" - hangzik az ingerült ítélet a tömeggyűlések és utcai demonstrációk láttán. "De miért ne nyilváníthatna véleményt a nép két választás között, s mért ne tehetné ezt az utcán, ha egyszer gyülekezési szabadság van?" - hangzik fel nem kevésbé ingerülten. - Ami pedig a józan észt illeti, arról tudhatni a régi, s némileg cinikus mondás szerint, hogy ez a világon a legdemokratikusabban, ergo legegyenlőbben elosztott valami, hisz' még nem jelentkezett senki, hogy neki a kelleténél kevesebb jutott volna belőle.

Brüsszelhez közel keressük a hazafelé vezető utat, a Liege-en át, kelet felé haladó autópályát. A második körre is csak valami Luik nevű városba irányító táblába botlunk. Luik se a térképünkön, se az útikönyvünkben. Aztán végre kapcsolunk, nyilván Liege flamand nevéről van szó. A nekünk közismertebb, francia városnév, azaz Liege ott, ahol mi vagyunk - Belgiumnak egy flamand része -, nem létezik.

Még márciusban a 2000 folyóirat szerkesztősége egy beszélgetést készített Ferge Zsuzsával a szegénységről és a szociálpolitikáról. De aztán az interjú nem jelent meg. Ferge Zsuzsa ugyanis úgy döntött, hogy a beszélgetés lapos és unalmas. Ezt meg is írta egy levélben a szerkesztőknek, akik a lap májusi számában ezt kinyomtatták.

Debreczeni József új könyve Gyurcsány Ferenc életéről szól. A szerző utalása szerint ez egy Antall Józseffel kezdődő, majd Orbán Viktorral folytatódó, a rendszerváltást követő politikai jelen nagy miniszterelnökeit méltató trilógia befejező kötete. (Néhány rosszmájú olvasó azonban már tetralógiáról beszél, s hevesen találgatják, ki lesz Debreczeni József negyedik hőse.) Gyurcsány Ferenc 1961-ben született Pápán, s most 45 évesen a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 453 oldalon olvashatjuk élettörténetét.

Gyerekkoromban könnyedén válaszoltam volna arra, hogy milyenek a magyarok. Gyári munkások között nőttem fel abban a korban, amikor Budapesten, az utcán szembejövők közül minden harmadik valamilyen gyárban dolgozott. Tudtam, hogy mit főznek, és hogyan eszik meg. Tudtam, hogyan tisztálkodnak, szórakoznak, veszekednek, s hasonlóan belülről, mintegy résztvevő megfigyelőként, ismerhettem a falusi emberek életét is.