Rasszok márpedig nincsenek – tanították évtizedeken át, szinte teljes egyetértésben a humángenetikusok. A konszenzus most megbomlani látszik.

Célzott, egyénre szabott rákterápia volt a szenzációja a Budapesten rendezett európai rákkutató-találkozónak. A tudósok szerint a jövő évtizedben már minden ráktípus orvoslására mód nyílhat az új genetikai eredmények birtokában.

Nem tudni, hogy csimpánzkörökben büszkeséget vagy szégyenkezést váltott-e ki pár éve a felfedezés, hogy az ember és a csimpánz genetikai állománya 99 százalékban megegyezik. Minket, embereket, első hallásra megdöbbenthetett a két genom összehasonlításának eredménye. Képtelenség - gondolhatjuk -, hogy genetikailag csupán egyetlen százalék különböztessen meg minket az emberszabású majmoktól. Azok számára, akik sértve érzik magukat, megnyugtató lehet egy új felfedezés, amelyet amerikai és ausztrál kutatók jelentettek be: a génszabályozás eltérése okozza a nagy különbséget csimpánz és ember között.

A lemenő férfiág tagjait veszélyeztetheti, ha az apa vagy nagyapa életmódja egészségtelen - állítja két nemrégiben befejezett vizsgálatsor összegzése. Azok a férfiak, akik fiatalon, kamaszkoruk környékén helytelenül táplálkoznak, dohányoznak, fiaik és fiúunokáik egészségében tehetnek kárt.

Az emberi DNS-ben rejlő nyomok alapján szeretné feltérképezni őseink útját Afrikától Földünk legtávolabbi pontjáig a National Geographic támogatásával elindított tudományos program, a Genográfiai Tervezet.

Ártatlanul kerülhet gyanúba még a DNS-azonosítás után is az, aki csontvelő-átültetésen esett át - erre hozott példát egy, az Egyesült Államokban történt, nemrégiben ismertetett eset. A DNS-adatbázisok egyre gyarapodnak világszerte, ám a tévedhetetlen azonosításba vetett hit ártatlanok megvádolásához vezethet kellő körültekintés nélkül.

Hetvenhárom vegyszer jelenlétét "sikerült" kimutatni 13 európai család három nemzedékén át, nagyszülők, szülők és gyermekek vérében - jelentette be a Természetvédelmi Világalap (WWF) párizsi irodája.

Egyre többet érnek - immár anyagiakban mérve is - a "szűkösebb időkre" eltárolt biológiai készletek. A biobanking befutott, fővonalbeli tudományággá vált, amelyet immár a gyakorlati alkalmazások mozgatnak. A Semmelweis Egyetemen megrendezett első hazai Biobanking Workshopon az ígéretes ágazat távlatai mellett az etikai dilemmák is szóba kerültek.

Az amerikai Parade magazin megkérdezte olvasóit: vajon a nők vagy a férfiak okosabbak? A felmérés eredménye azt mutatja, hogy minden tizedik megkérdezett a férfiaknak adja az eszesebb szerepet.

Fura lenne, ha most kapnék a kormánytól SMS-t, azzal: mit szólnék a harmadik gyerek neme esetleges szülői meghatározásának engedélyezéséhez? Talán visszaírnék. "Köszönjük, mi ezen túlvagyunk. Verácska jól van, és a két nővérkéje is nagyon szereti. Igaz, először úgy gondoltuk, egy öcsike nagyon jó lenne, de hát történelmileg így alakult." Az is lehetséges, hogy visszaesemeseznék: miért tetszik kérdezni? Vajon már tömegek ostromolták a kormányhivatalokat ilyen követeléssel? Törvény készül esetleg, s ehhez kellene a mobilozó nép szava... Mivel azonban én nem kaptam ilyen legfelsőbb helyről érkező kérdést, kénytelen vagyok itt találgatni.

Tudósok, biológusok és szociológusok tiltakoznak a Mindentudás Egyeteme Klub tegnap esti, a géntechnológiával foglalkozó beszélgetésén részt vevők összetétele ellen.

Privát géntérképet készít a National Geographic és az IBM: az új projekt célja nem az emberi génkészlet, hanem az ősök vándorlásának és keveredésének feltérképezése. A kutatók szerint a mostani talán az utolsó pillanat a vizsgálatelvégzésére, mivel a vándorlás, a népcsoportok keveredése elképesztőméreteket öltött.

A génmanipulációról hallván először a klónozásra gondolunk. Kentaurok és hasonló mesés-mitikus szörnyek, tudományos-fantasztikus filmek torzszülöttei jutnak eszünkbe. Jó esetben Dolly, az első klónozással létrehozott birka.

Az evolúció kerekének képzeletbeli visszaforgatásával megfejthető a kihalt fajok genetikai titka.

Bármilyen élőlény és a környezetében lévő kórokozók örök harcban állnak egymással. A csatát az dönti el, hogy a másik fél legyőzéséhez a betolakodók vagy a védők hadserege vértezte-e föl magát gazdagabb eszköztárral.