Fellendülőben van a vízi turizmus Észak-Magyarországon, hiszen mindkét hajózható folyón élénk a forgalom. Tokajban divattá vált a lakodalmak és egyéb rendezvények hullámokon történő megrendezése is.

Fokváros alighanem bajban lenne, ha nem emelkedne a hátterében a Tábla-hegy. Egy lapos helyen fekvő tengerparti település ugyan önmagában is kedvező adottságokat sejtet, ám így, hogy közvetlenül mögötte egy 1000 méteres átlagmagasságú, ráadásul elképesztő formájú hegy tornyosul, a földkerekség egyik leglenyűgözőbb nagyvárosi kulisszáját adja. Portugálok voltak az első európaiak, akik 1487-ben elérték azt a bizonyos "fokot", s elnevezték a Jóreménység fokának, a települést azonban a hollandok alapították 1652-ben. Tőlük kapta nevét is (afrikaans nyelven Kaapstad, a később megjelent angolok Cape Townnak nevezik, míg az őslakosok - xhosa és zulu - nyelvén iKapa). Szinte minden, a városba érkező utazó első útja a hegyre vezet.

A világ egyik legősibb bortermelő vidékén halad át a Douro folyó, amely Portugália északi részét szeli ketté a spanyol határtól Porto városáig.

Eger nem csak épített történelmi emlékhelyeivel és gyógyvizével, hanem borkultúrájával is vonzza a turistákat. A városban ezernél több pince található, ezek közül másfél száz a jó hangzású, ám vitatott elnevezésű Szépasszony-völgyben. Ennek bejáratánál a hordón ülő Bacchus-szobor mutatja az irányt a borospincék felé.

Egyre messzebb földön híres Demjén 2006-ban megnyílt gyógyfürdője. A hevesi falu ezzel a beruházással beiratkozott a gyógyturizmusra alapozott idegenforgalmi hálózatba, az észak-magyarországi fürdők sorába. Tengerbe vizet lapátolni? - tették fel sokan a kérdést Eger térségében, amikor híre ment, hogy Eger és Egerszalók szomszédságában, Demjénben termálkutat fúrnak.

Mészáros Pál, a sokak által tisztelt szekszárdi borosgazda mondta a címben használt borrímet, hozzátéve, hogy már a Márton-napi első kóstoláskor, majd az első fejtéskor határozottan megmutatták a tavaly ősszel szüretelt kékszőlők nedűi, hogy Szekszárdon ismét csúcsborok születtek.

Kétezer éves múltja van az Ászár-Neszmélyi borvidék szőlőtermesztésének. A Vértes és a Gerecse hűvös nyugati lejtőin leginkább fehérbor készül: dús illatú, karcsú nedűk, finom savak egész palettájával.

Előbb-utóbb túl leszünk azon, hogy lépten-nyomon lesznobozzák a jó borra szomjas népeket, mert bár finomat inni - és enni is, de ez már más tészta - még mindig szubkulturális dolog, a tábor azért bővül. És a hívek áhítattal emlegetik Szepsy István, Gere Attila és Lőrincz György, vagy újabban Kaló Imre, Horváth Ráspi József és Bott Judit nevét.

Fekete nemes penésszel fedett pincefalak között, fahordókban érlelődik a világhírű tokaji bor. Évszázadok óta ismerik pápák és királyok, és sok irodalmi személyiség dicsérte a finom nedűt.

Nem kell attól félni, hogy unalmasan telnének el a hétvégéink, változatos programokon élvezhetjük ki az utolsó melegebb napokat. A Magyarok Európai Fesztiválját tizenhetedik alkalommal rendezik meg Baranya megye településein, többek között Komló, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár és Villány helyszínekkel. Az összművészeti fesztiválra nemcsak a környező országokból, de a Kárpát-medencén túli területekről érkeznek magyar származású művészek, hogy tánccal, zenével, színházzal és képzőművészeti alkotásokkal lepjék meg a közönséget szeptember 28. és október 13. között.

Mintha egy intelligens informatikus rendezte volna az egykor Európa egyik leggazdagabb országaként ismert Burgundia szőlőparcelláit, annyira szépen sorakoznak egymás mellett. Az alacsony művelésű kordonokról világhírű fehér-, vörös- és rozéborok kerülnek a pincékbe, majd az üzletekbe. A térség központja Dijon, ahová dugóhúzó nélkül elindulni felér egy jókora bűnnel.