Hatalmas tározót építenek a Fukusima 1 atomerőműnél a sugárszennyezett víz ideiglenes elhelyezésére, amely a megrongálódott létesítményből szivároghat.

A csernobili baleset egészségügyi és környezeti következményeiről – beleértve az áldozatok számát is – negyedszázaddal a történtek után még megközelítően pontos adatokat sem ismer a világ. Ennek oka részben az atomipar (és a nagy kockázatú energiatermeléshez kapcsolódó, bőkezűen finanszírozott PR) természetében, részben pedig a helyi adminisztratív és politikai viszonyokban keresendő.

– Évfordulón? Dehogy, minden nap eszembe jut a robbanás – az egykori Pripjaty lakója a csernobili atomerőmű szarkofágjára néz. A csendet csak az állítólag radioaktív pontyoktól roskadó közeli csatorna csobogása töri meg. A halak lelkes farkcsapásokkal hálálják meg a kenyérfalatokat – a bátrabb még a betonpartra is felugrik – amelyeket a tragédia 25. évfordulóján rendezett megemlékezésre, valamint az orosz és az ukrán elnök érkezésére várakozó tömeg dobál be.

Az ENSZ adatai szerint a tragédiának 47 közvetlen halálos áldozata volt, és csaknem 600 ezer embert ért erős sugárzás, ami miatt mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. A radioaktív szennyezés több mint 20 európai országot, így Magyarországot is elérte.

Zárt övezetté nyilvánították a fukusimai atomerőmű 20 kilométeres körzetét: 80 ezer embert telepítettek ki.

A fukusimai katasztrófa egyik hozadéka, hogy előtérbe kerül új technikai megoldások alkalmazásának lehetősége, olyanoké is, amelyeket már korábban ismertek, de részben kiforratlanok voltak, részben a meglévőkhöz viszonyítva túl drágának tűntek. Ilyenek lehetnek például a tóriumot alkalmazó nukleáris reaktorok is.

A megkérdezettek több mint kétharmada azt szeretné, ha a az országot március 11-én érő földrengés és cunami utáni újjáépítést egy másik kormányfő irányítaná.

Az atomerőmű üzemeltetője, a Tokyo Electric Power Co (TEPCO) szerint összesen kilenc hónapra lesz szükség, hogy a szökőár és földrengés által okozott károkat helyrehozzák.

A nyílt végű Richter-skála szerint 5,8-es erejű földrengés epicentruma Kanto tartományban, Tokiótól mintegy 80 kilométerre északra volt, fészke pedig 70 kilométeres mélységben.

A március 11-i földrengésben és szökőárban megsérült fukusimai atomerőmű környékéről kitelepített családok egy-egymillió jent (12 000 dollárt), az egyedül élők pedig 750 ezer jent kapnak kezdeti kárpótlásként az üzemeltető Tepcótól – jelentette be Shimizu Masataka, a vállalat elnöke.

Tavalyi rekordtermelése után 19 milliárd forint nyereséget fizet be állami tulajdonosának a Paksi Atomerőmű, amely ennek kapcsán nem tér ki a fukusimai atomkatasztrófa következményeire. A csoport az erőmű tervezett bővítésének előkészítési költségeit nem közli a nyilvánossággal.

Az elektromos rendszer meghibásodása miatt le kellett állítani Dél-Korea legrégibb atomerőművét. Szivárgást nem észleltek a létesítményből – közölte egy helyi tisztviselő.

Mintegy 200 tonna erősen radioaktív vizet szivattyúztak át a fukusimai atomerőmű földalatti építményeiből egy tartályba a katasztrofális földrengés erős utórezgései dacára - közölte a létesítmény tulajdonosa.

Hetes, vagyis a nagyon súlyos szintre emelték tegnap a japán hatóságok a fukusimai atombaleset besorolását. Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója lapunknak azt valószínűsítette: az atomerőmű húsz kilométeres körzete évekig zárva lesz. De a csernobilihez hasonló időtávú korlátozást nem kell elrendelni – nyilatkozta lapunknak.

Gyorsan összegyűjtik a javaikat, és hosszú időre búcsút mondanak a házaiknak a Fukusimához közeli japán kísértetvárosok – néha titokban visszatérő – lakói.

Fákat, növényzetet megérinteni szigorúan tilos. Földre ülni tilos. Bármit letenni is. Hosszú ruha, vastag talpú cipő kötelező. A zóna elhagyásakor a megengedett sugárzást túllépő műszaki eszközöket, ruhadarabokat a hatóság elkobozza – ezeket a szabályokat kell elfogadnia annak, aki a Csernobili atomerőmű 30 kilométeres sugarú zárt zónáját felkeresi. 25 évvel a katasztrófa után.

Keddi sajtóértesülések szerint nem csak a legnagyobb energetikai konszernek lázadtak fel az atomerőművek bezárásának felgyorsítása ellen, de Merkel pártjában, a konzervatív CDU-ban is erősödnek a féket követelő hangok. Rosszalló hangok hallatszanak Párizsból is.

A nukleáris baleseteket rangsoroló INES-skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését. A radioaktív sugárzás a tizedrésze annak, amit Csernobilnál mértek.

A 7,1-es erősségű földrengés után cunamiriadót rendeltek el.

Várhatóan nitrogént töltenek a megsérült japán atomerőmű egyes reaktorába, hogy elkerüljék a felgyülemlett hidrogén újabb berobbanását.