A férfi vallási üldöztetésre hivatkozva nyújtott be menedékkérelmet Nagy-Britanniában.

Ha a vallás olyan természetes velejárója az emberi fajnak, mint sokan mondják, akkor miért ateisták olyan sokan mégis? E kérdés kapcsán újabb és újabb kérdések merülnek fel, melyekre egy nemrégiben tartott konferencián keresték a választ a kutatók.

A nagy ellenfél, az olasz püspöki kar vezetőjének városában reklámozták volna: "Isten nem létezik". A buszok oldalát reklámcélra bérbe adó cég azonban nemet mondott. Tudósítónktól

Valószínűleg nincs Isten. Ne aggódj és élvezd az életet – hirdeti a felirat két barcelonai autóbusz oldalán. A belvárosban közlekedő járat – a szervezők reményei szerint – gondolkodásra serkenti a katalánokat. A barcelonai püspök máris jelezte: a hit a vallásos emberek szemében egyáltalán nem az aggodalom forrása, és a hívők is nyugodtan élvezhetik az életet.

Az 56 éves etológus, evolúciókutató egész munkásságát a természettudomány népszerűsítésének szentelte, ám elismert kötetei közül egyik sem váltott ki akkora visszhangot, mint az egy évvel ezelőtt napvilágot látott The God Delusion, amelyben szinte biztosnak nevezi, hogy Isten nem létezik, és kifejti, miért káros különösen a mérsékelt vallásosság. A hűvösen barátságos professzor oxfordi otthonában fogadta a Népszabadság tudósítóját, hogy elsősorban arról beszélgessünk, mi a baja a vallásos hittel.

Sokáig egyáltalán nem volt olyan szervezet Magyarországon, amelyik nevében is vállalta volna az ateizmust. Aztán - ha lúd, legyen kövér - nagy hirtelen kettő is alakult.

Részben másként meséli el a Messiás történetét, mint ahogyan azt az evangéliumokból ismerjük.

Hogyan lehet naprakész egy, az elmúlt tizenöt év egyházakkal kapcsolatos történéseit bemutató cikkgyűjtemény? Durván leegyszerűsítve mondhatnánk: így. Fazekas Csaba "összegyűjtött, válogatott művei" egy olyan időszakban kerülnek az olvasóközönség elé, amikor a közbeszéd szintjén is megjelenik az egyházak és az állam közötti viszony - egyébként (szak)tudományos jellegű - kérdésköre. Ma már nincs olyan politikai szereplő, amelyik ne tartaná fontosnak a fenti témáról kifejteni a véleményét, s a hétköznapi kommunikációban is lépten-nyomon felbukkan a probléma.

Az egyházak mintegy három és fél milliárd forinthoz jutottak az egyszázalékos adófelajánlásokból. A valóságban - az állam jóvoltából - ennek a többszörösét kapják.

Az ateisták kezdetben egyházat akartak alapítani, de tervük meghiúsult. Most egyesületet szerveznek. A vallást az emberi hiszékenységgel való viszszaélésként értelmezik, és úgy érzik, ennek minél szélesebb körben hangot kell adniuk.