Az ötven év felettiek számára indít Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája elnevezéssel előadássorozatot a Zsigmond Király Főiskola. A kurzuson olyan ismereteket kívánnak adni az érintett korosztályokhoz tartozóknak, amelyeket hasznosítani tudnak mindennapjaikban, művelődésben, szórakozásban, a családban és a munkaerőpiacon is.

Hatvanezer forintos parkolási bírság miatt elképzelhető, hogy nem kap indulási engedélyt a Magyar Labdarúgó Szövetségtől a kaposvári utánpótlásnevelő egyesület, a Mézga Focisuli. A határidő: kedd.

Életének 84. évében elhunyt Szabó András akadémikus, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában - mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu internetes portálnak csütörtökön.

Szakmai és hatékonysági célokkal indokolta Pálinkás József MTA-elnök az akadémiai kutatóhálózat tegnap bejelentett átszervezését. Az a félmilliárd forint, amelyet az átalakítások révén megtakarítani terveznek, vélhetően az utóbbiak közé tartozik, még ha nem is feltétlenül közgazdasági értelemben: az elnök ígéretet tett rá, hogy a pénzt nem vonják el az intézményrendszertől, hanem kutatásokra, dologi kiadásokra, vagy esetleg új kutatóhelyek létesítésére fordíthatják majd.

Lemondott tisztségéről a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke és ügyvezető elnöke, Dobszay László Széchenyi-díjas zenetörténész és Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész.

A parlament egyszer már elutasította, hogy nemzetiségi státuszt adjon a bunyevácoknak. Az ügy azonban a horvátok tiltakozása ellenére ismét az Országgyűlés elé kerül: dönteni kell. A horvátok szerint az igen olyan lenne, mintha valaki kétségbe vonná, hogy a székelyek a magyarsághoz tartoznak.

A háromévenkénti akadémiai tagválasztást rendszerint felhördülés követi. Más az MTA tudományos osztályainak a megítélése, mint a hazai vagy nemzetközi szakmai közvéleményé. Az MTA vezetői rendszerint arisztokratikus közönnyel fogadják az ellenvéleményeket, azokra még csak nem is reagálnak, meg sem kísérlik megmagyarázni a bizonyítványukat. Az Akadémia vezetői, tagjai nem szeretik meghallani a kritikát, de ha meg is hallják, lepereg róluk.

Száznegyven jelölés futott be, de közülük legfeljebb harmincöt tudós lehet a májusi voksolás után a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A jelöltek között van az Orbán-kormány egykori minisztere, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora – utóbbit hurcolták el hivatalából nemrég a kommandósok.

Újabb három évre Makovecz Imre építészt választotta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökévé a szervezet közgyűlése szombaton Budapesten; az új ügyvezető elnök Fekete György belsőépítész lett, aki a tisztséget egyelőre egy évre vállalta.

A tudományos teljesítmények értékelésének legmagasabb szintje a magyar egyetemi-tudományos szférában az akadémikussá válás, a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába való bekerülés, és erre a néhány évenkénti tagválasztás ad alkalmat, amire néhány hét múlva kerül sor. A procedúra már hónapok óta folyik, és a különböző tudományágak közösségeiben ilyenkor mindenhol feltörnek az akadémikussá válás, a jelölés és a megválasztások körüli viták.

Döbbenten olvastam Ötvös Zoltán Viharos igazgatói pályázatok az Akadémián című írását (NOL, 2009. december 22.), bár nem mondhatom, hogy teljesen váratlanul ért: nemrég felkértek ugyanis, hogy „szíveskedjem” egy „doktori munka hivatalos bírálói tisztjét elvállalni”.

Az akadémiai intézetek élén a múlt hét végén jelentős változások történtek. Egyesek szerint az MTA elnöke belenyúlt a választási folyamatba, Pálinkás József viszont állítja, minden esetben elfogadta az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának véleményét.

Nem bíznak a Fiúk semmit a véletlenre, már nem hibázhatnak, mint tették ezt többször is az utóbbi években. A taktika semmit sem változott...

Tagjává avatta az idén 80 esztendős Kertész Imre Nobel-díjas írót a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tegnap este a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepségen Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója mondott laudációt, majd Dobszay László elnök köszöntötte Kertész Imrét.

Újabb gyanúsítottat helyeztek előzetesbe az úgynevezett életműdíj-csalás ügyében; vélhetően a hét közepén őrizetbe vett 26 éves férfit is részt vett abban a csalássorozatban, amelyben ismert művészektől, akadémikusoktól próbáltak meg életműdíjra hivatkozva pénzt kicsalni - közölte honlapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Gazdasági krízis ide vagy oda, akadémikusnak lenni Magyarországon továbbra is biztos egzisztenciának számít: az évek óta változatlan összegű, de sokat kifogásolt tiszteletdíj a felső középosztály életnívójának eléréséhez és fenntartásához kétségtelenül elegendő. Valójában persze nem is az a kérdés, hogy az országnak megér-e néhány milliárdot legjobb tudósainak honorálása, hanem inkább az, hogy ez a ráfordítás a teljesítménytől kevéssé függő tiszteletdíjak formájában hasznosul-e a leghatékonyabban.

Az Akadémia által képviselt értékek, s ezen keresztül az Akadémia léte maga politikai jelentőséget nyer – emelte ki az MTA közgyűlését köszöntő beszédében tegnap Sólyom László köztársasági elnök.

Pálinkás József (57) fizikusprofesszor, a Fidesz korábbi oktatási minisztere és országgyűlési képviselője erős közgyűlési felhatalmazással lett tavaly elnöke a Magyar Tudományos Akadémiának, amely felmérések szerint a legnagyobb közbizalmat élvezi a hazai közintézmények és társadalmi csoportok közül. Készítette: Perjéssy Gábor [url=http://nol.hu/belfold/lap-20090303-2009030301-17]Cikk a Népszabadságban[/url]

Meg kell változtatni a pazarló szokásainkat az Országgyűlés elnöke szerint. Szili Katalin egy ökoszociális piacgazdaság megteremtését látja szükségesnek a profitmaximalizálás helyett.