Úgy tűnik, véget ért a recesszió Magyarországon, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felülvizsgált adatai szerint már az egymás utáni második negyedévben emelkedett a bruttó hazai termék (GDP) - mondták a jelentések tükrében az elemzők.

Gyorsbecslés alapján 0,1%-kal, a naptári hatás kiszűrésével 0,2%-kal növekedett az első negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez megegyezik a német, és a francia GDP alakulásával, a csehekénél viszont rosszabb. Kiugróan jó eredményt produkáltak a szlovákok 4,6 százalékos növekedéssel, míg a román negyedéves GDP csökkent.

Áprilisban tovább javult az euróövezeti feldolgozóipar: a hétfőn közzétett áprilisi beszerzési menedzser mutató (PMI) 57,6 pontra, közel négyéves csúcsra nőtt a márciusi 56,6 pontról. Ez megközelítőleg megegyezik az 57,5 pontos elemzői várakozásokkal.

Bár a vártnál kicsit gyengébb lett az első negyedéves amerikai GDP, ám a főszerep ebben a lakossági fogyasztásra jut, ami kedvező hír a piacok számára.

Szerbia bruttó hazai terméke (GDP) 1,0 százalékkal nőtt éves szinten az idei első negyedévben a szerb statisztikai hivatal pénteken ismertetett előzetes adata szerint.

Dübörög a kínai gazdaság, az ország GDP-je 11,9 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest - jelentette be a kínai statisztikai hivatal (NBS).

A Pénzügykutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint idén 4,2 százalékos infláció mellett 0,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP).

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

Harminchat százalékkal haladja meg az európai uniós átlagot Budapest az egy főre jutó GDP-ben, ezzel olyan városokat utasít maga mögé, mint Berlin vagy Róma, igaz, Bécs vagy Prága teljesítményétől még elmarad. A főváros kitűnő teljesítménynek is köszönhető, hogy a közép-magyarországi régió teljesítménye is három százalékkal meghaladja az uniós átlagot. A tendencia azt jelzi, hogy Budapest egyre növekvő mértékben járul hozzá az ország gazdaságához.

A kormányzati szektor 2009. évi hiánya - az előzetes adatok szerint - 1 035 milliárd forint volt, a GDP 4 százaléka, ez a 2008. évihez képest 30 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal magasabb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A cél 3,9 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiány elérése volt.

A korábbi stagnálás helyett 2010-re 0,8 százalékos GDP növekedést prognosztizál a Kopint-Tárki, jövőre a gazdasági növekedés 3,0 százalékra gyorsul, miközben az éves infláció az idén 4,2 százalék, jövőre 3,2 százalék lesz - hangzott el a kutatóintézet keddi tájékoztatóján.

Az idén stagnál, jövőre 3,1 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), miközben az éves infláció 2010-ben 4,2 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz az Ecostat hétfőn ismertetett új konjunktúrajelentése szerint.

Egy év alatt 449 milliárd forint „tűnt el” a magyar gazdaságból, ennyivel csökkent 2009-ben a bruttó hazai termék (GDP). Az előzetes adatokkal egybecsengő végleges statisztika szerint a tavalyi gazdasági visszaesés 6,3 százalékos volt. Javulás az év közepétől remélhető.

A tavalyi utolsó negyedévben 4 százalékkal, ezáltal az év egészében 6,3 százalékkal csökkent a GDP. Magyarország bruttó hazai termékének csökkenése ötödik negyedéve tart, bár a visszaesés üteme tavaly nyár óta mérséklődő tendenciát mutat.

Horvátország bruttó hazai terméke (GDP) 5,8 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest - közölte előzetes adatként a statisztikai hivatal pénteken.

Vegyes képet mutatnak a közép-kelet európai régió országaiban pénteken közölt előzetes bruttó hazai termék (GDP) adatok: Csehországban, Romániában és Bulgáriában a vártnál jobban zsugorodott a gazdaság a tavalyi utolsó negyedben az előző év azonos időszakához képest, míg Magyarországon a várakozásoknál kedvezőbben alakult, Szlovákiában pedig gyorsuló ütemben javult a GDP.

Lassult a negyedik negyedévben a gazdasági növekedés üteme az euróövezetben, ami az olasz és a spanyol GDP negyedik negyedéves csökkenésével arra utal, hogy a világgazdasági válságot követő globális készletfeltöltéstől kapott átmeneti lendület kifulladóban van.

A 0,4 százalékos csökkenés és a 0,5 százalékos növekedés között szóródnak az idei GDP-re adott elemzői várakozások, de abban egyetértenek a megkérdezettek, hogy az év második felétől indulhat meg a növekedés - derült ki a megkérdezett elemzők válaszából.

A pénzpiacokra nem lesznek érdemi, közvetlen hatással a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett magyar GDP és inflációs adatait, az árfolyamokat a nemzetközi befektetők Magyarországgal kapcsolatos helyzetértékelése befolyásolja majd - vélekednek az Equilor Befektetési Zrt. szakértői. A javuló gazdasági teljesítmény kiegészülve a nemzetközi színtéren kedvezőnek mondható befektetői hangulat kedvez a magyar tőzsdének és az állampapírok piacának.

Lasssult az utolsó negyedévre a GDP csökkenése, negyedéves összehasonlításban 0,4 százalékra, és a 6,3 százalékos éves visszaesésre adott első becslés is alacsonyabb a kormány által előrejelzett 6,7 százaléknál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak(KSH) az Ecostattal készített közös gyorsbecsléséből pénteken.