Kétezernél is több hivatalos meghívót küldött ki a brit kormány Margaret Thatcher néhai miniszterelnök jövő heti gyászszertartására – közölte csütörtökön a Downing Street. A meghívottak között van az összes még élő volt amerikai elnök, Cristina Fernandez Kirchner azonban a falklandi követelések miatt nincs.

„Életemben még nem kaptam puszit pápától” – mondta tréfásan Cristina Fernández argentin elnök, miután Ferenc pápával ebédelt hétfőn a vatikáni Szent Márta vendégházban.

Jálics Ferenc jezsuita szerzetest Argentínában, a katonai junta idején vallatták, hónapokon át összekötött kézzel és bekötött szemmel fogva tartották. A magyar szerzetes nem tudja, hogy a mostani pápa milyen szerepet játszott az eseményekben, de később közös szentmisét mutattak be, ünnepélyesen megölelték egymást. Az ügyet lezártnak tekinti.

Jálics Ferenc egyike volt annak a két embernek, aki túlélte az argentin katonai junta akcióit. Federico Lombardi vatikáni szóvivő sajtókonferenciáján cáfolta, hogy a szerdán katolikus egyházfővé választott Jorge Mario Bergoglio kapcsolatban állt volna a hetvenes-nyolcvanas évek diktatúrájával.

A pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros – mint az argentinok többsége – nem szállt szembe nyíltan az 1976–1983 közötti katonai juntával, amely becslések szerint több mint harmincezer embert gyilkolt meg.

Az argentin Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires-i érsek pápává választása valódi meglepetést okozott, üzenet a Vatikán részéről. Bár csendes és visszafogott, az új katolikus egyházfőt jó vezetőnek tartják.

A volt elnököt emellett törvénytelen fogva tartás, emberrablás, rablás, kínzás és gyilkosság vádpontjaiban is bűnösnek találták.

Felfokozott nemzetközi érdeklődés mellett tartják vasárnap és hétfőn a legújabb népszavazást az összesen 778 egységből álló Falkland-szigetek hovatartozásáról. A nem egészen háromezer lelket számláló szigetek Brit Tengerentúli Területnek számítanak.

A kormánnyal kötött egyezségük értelmében februártól március végéig egységesen befagyasztják áraikat a legnagyobb Argentínában működő szupermarketek. A pénzromlás üteme az idén már elérheti a harminc százalékot is.

Fizetett hirdetésben követelte Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök David Cameron brit kormányfőtől a Falkland-szigetek visszaszolgáltatását. A The Guardian napilapban megjelent nyílt levél ugyanazon a napon, január 3-án látott napvilágot, amikor száznyolcvan évvel ezelőtt „a 19. századi gyarmatosítás leplezetlen gyakorlataként Argentínát erőszakkal megfosztották a Malvin-szigetektől, melyeket Londontól 14 ezer kilométer választ el”.

A Vaslady meglepődött, amikor az argentinok 1982-ben megszállták a Falkland-szigeteket – derül ki a nemrég nyilvánosságra hozott kormányzati dokumentumokból.

Zavargásokba és fosztogatásokban torkollottak a két napja tartó kormányellenes tüntetések Argentínában; az erőszakos tiltakozások során két ember meghalt.

A hagyományosan macsó társadalomként elkönyvelt Latin-Amerikában az autoritárius, diktatorikus kormányzási formákkal szemben az utóbbi negyedszázadban hódítottak teret a demokráciák, s a fordulattal megjelentek az első elnök asszonyok is. Napjainkban három országban, Brazíliában, Argentínában és Costa Ricában tölti be hölgy az államfői tisztet, így – mivel Brazília a legnépesebb – ma Latin-Amerika 40 százalékán beszélhetünk „nőuralomról”.

A Buenos Aires-i tőzsdén a dollárhoz kötött államadóssági részvények több mint 13 százalékot veszítettek értékükből két nap alatt – jelentette még pénteken a Clarín napilap. A dolláralapú értékpapírok is zuhantak öt-hat százalékkal, jelezve a beruházók félelmét, hogy Argentína technikai adósságfizetési válságba juthat.

Az argentin vezetés szerint hiába egyeztek meg hárommilliárd dollár kifizetéséről a hitelezőkkel, mindannyian foglyul estek az októberi New York-i ítéletnek, amely e kifizetés előfeltételéül szabja, hogy további 1,3 milliárd dollárt helyezzen letétbe Argentína azon – döntően USA-beli – hitelezők számára, akikkel még nem jutott egyezségre.

Újra a bóvli kategória legaljára került Argentína, amely a tíz évvel ezelőtti csődje után sokak szerint példa értékű módon serkentette a gazdasági növekedést. Ám a jó időknek vége szakad, s Cristina Fernández elnök a bajban másokat hibáztat, és inkább tekintélyét akarja növelni.

Az argentin kormány szombaton elrendelte, hogy a ghánai Tema kikötőjében október 2-a óta lefoglalt Libertad kadetthajó 300 tengerésze hagyja el a fregattot.

Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök népszerű a fiatalok között, az ellenzék szerint a választói korhatár csökkentésével próbálja növelni támogatottságát. Elemzők szerint azonban a változás érdemben nem befolyásolja a választási eredményeket.

Cristina Fernández indulatosan visszautasította az IMF fenyegetését, amely szerint Argentína szankciókra számíthat, és a globális hitelintézetet hibáztatta a világgazdasági válságért.