Fordult a kocka: immáron a saját bőrükön tapasztalhatják meg a két éve országos méretű csalás gyanúja közepette lebonyolított trafikpályázat bennfentes vagy csak szerencsés nyertesei, hogy milyen az, ha a politika befolyásol egy piacot. Ez volt 2015 a gazdaságban.

Bár a (közel) kétharmados hatalom és az unortodox nemzeti bank egymást túllicitálva dicsérte a befektetők „szocialisták alatt szinte nem is létezett” védelmének megerősítésére tett intézkedéseket és a minden korábbinál hatékonyabb felügyelet sikereit, a csaló és sikkasztó brókereknek mégis sikerült pár százmilliárddal megrövidíte­niük kisbefektetőiket. Ez volt 2015 a gazdaságban.

A paksi atomerőmű-bővítés több mint 12 milliárd eurós – 3700 milliárd forintos – beruházási költségből tízmilliárd ­eurót az orosz állam hitelezne Magyarországnak, így a visszafizetendő összeg négyszázalékos kamattal számolva máris hatezermilliárdra ugrik. Ez volt 2015 a gazdaságban.

Januárban korántsem lehetett kizárni, hogy a forintpiacra rendkívül viharos év vár. Az egyik időzített bomba a devizahitelek forintosítása volt, amelyen már jó ideje dolgozott a kormány, a másik pedig egy olyan váratlan esemény, amit 2014 utolsó napjaiban senki nem láthatott előre.

Az év legmeghatározóbb eseménye kétségtelenül a devizaalapú hitelek eltűnése volt. Hosszú ígérgetés és gyötrődés után 2014 végén először arról határozott az Országgyűlés, hogy adott árfolyamon rögzítik a hiteleket. A svájcifrank-alapú szerződések esetében 256,5, az euróalapúak esetében pedig 309 forint lett a fixált árfolyam, januártól pedig a forintosítás bevezetésének köszönhetően már minden érintett pontosan ugyanakkora összeget törleszthetett havonta.

Abban minden elemző és szakértő egyetért, hogy Magyarország gazdasági pályájának alakulásában nem várható drámai változás. Vagyis a tendenciák kiszámíthatók, 2015-ben ugyanakkor enyhe lassulás kezdődött. Az már más lapra tartozik, ki hogyan ítéli meg mindezt.