Félig teli, félig üres pohár
Abban minden elemző és szakértő egyetért, hogy Magyarország gazdasági pályájának alakulásában nem várható drámai változás. Vagyis a tendenciák kiszámíthatók, 2015-ben ugyanakkor enyhe lassulás kezdődött. Az már más lapra tartozik, ki hogyan ítéli meg mindezt.
Két kutatóintézet elemzését górcső alá véve az egyik oldalon egy átlagnál jelentősebb ütemben növekedő, fegyelmezett fiskális politikát folytató, ennek következtében csökkenő adósságszinttel számoló gazdaság képe rajzolódik ki, a másik oldalon azonban egy fokozatosan lassuló, a problémákat konzerváló és a bajokat orvosolni nem kívánó kormányzat munkálkodása kap hangsúlyt.
A Századvég Gazdaságkutató és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a főbb számokban egyetért: a 2014-es csúcs után, amikor 3,7 százalék volt a GDP növekedése, az idén lassulás kezdődött, ami szinte bizonyosan folytatódni fog 2016-ban is. Erre az évre a kormányzati megbízásokkal kitömött Századvég három, a GKI 2,7 százalékos növekedést vár. Hasonló az eltérés a 2016-ra vonatkozó két becslés között is, az érték pedig kicsivel két százalék feletti.
A Fidesz-közeli intézet a munkanélküliségi rátát tekintve szót sem ejt a közmunkaprogramról, amely torzítja a statisztikákat, de elmulasztja megemlíteni azt is, hogy az adatokba a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
a külföldi munkavállalókat is beleszámolja.
Erre a GKI újra és újra felhívja a figyelmet, szerintük a valódi munkanélküliségi ráta most kilenc-tíz százalék körül alakul. Statisztikájuk szerint a mutató 2016-ban már jócskán hét százalék alatt lehet, és ez a csökkenés már sokkal kevésbé lesz köszönhető a közmunkaprogram bővítésének. Azt ugyanakkor a GKI nem hangsúlyozza, hogy jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak száma a munkaigényes szolgáltatások területén – különösen az öt főnél kisebb cégeknél, illetve az önfoglalkoztatóknál. Utóbbi csoportot a KSH már nem is méri.
|
Egyre nehezebb vagy egyre könnyebb? Attól függ, honnan nézzük
Veres Viktor |
Abban nincs vita, hogy az államháztartás hiánya a tervezett szint alatt marad az idén és jövőre is. Ez a GDP arányában 2,4 százalék lesz 2015-ben. Valójában ez nem nagy meglepetés, hiszen a kormány évek óta – a korábbiakhoz képest mondhatni meglehetős rutinnal – tudja három százalék alatt tartani a hiányt. Mára ez olyan készséggé fejlődött, mint a sávban maradni úszáskor.
A Századvég e területen is talált dicsérnivalót. Becsléseik szerint hosszabb távon mind a gazdasági növekedésre, mind az államadósság csökkenésére pozitívabban hat a fiskális szigor. A lazítás – vagyis a hiány elengedése, de épp a maastrichti három százalék alatt tartása – rövid távon hozhat ugyan élénkülést, ám hosszabb távon megbosszulja magát. A lazítás – vagyis minél több pénz gazdaságba áramoltatása az állam nagyobb költekezése révén – elfogadott válságkezelési stratégia volt a 2009 utáni években, ebből vesz most vissza az Egyesült Államok a Fed kamatemelése révén.
A magyar gazdaság növekedése elmarad a régiótól, ami a Századvég szakemberei szerint nem tragédia, sokkal fontosabb, hogy az államadósság 2025-re akár 45 százalék körüli GDP-arányos szintre is eshet. A GKI nem ennyire derűlátó. Szerinte „Magyarországon az elmúlt hónapokban folytatódott a piacgazdaság lényegét és a hatalommegosztás intézményrendszerét kiiktató »magyar modell« – a kedvezményezett üzleti csoportok számára jövedelemátrendezés céljából történő – felépítése. (...) A kiszámíthatatlan, korrupciógyanús befektetési környezet, a perspektíva hiánya azonban elijeszti a tőkét és a munkaerőt is. Mindez behatárolja a kormányzat gyorsítási törekvéseinek eredményességét".
A magyarországi gazdaság problémáiról többcikkes összeállítást készítettünk, amelyet a „2015 a gazdaságban” címkére kattintva érhetnek el.
