Röviden így összegezhető az év a brókerbotrányok szempontjából. Több tízezer befektető több tízmilliárd forintot bukott csak a Hungária Értékpapír Zrt., a Buda-Cash és a Quaestor beborulásával. S akkor még nem beszéltünk a karcagi Marcsikával együtt eltűnt egyes források szerint húszmilliárdról, és azokról az előbbiekhez képest piti csalókról sem, akik mesés hozamokkal kecsegtető befektetéseket és olcsó hiteleket kínáltak, aztán eltűntek a hitelfolyósításhoz szükséges regisztrációs díjjal és a befizetett összeggel.
Bár előbb-utóbb a csalók kezén kattan a bilincs, a károsultakat ez aligha nyugtatja meg, hiszen jó részük nem kapja vissza a pénzét.
Immár a hatóságok is tényként beszélnek róla: az idei brókercsődöket többnyire tíz-tizenöt éves ámokfutás, jellemzően piramisjátékra hajazó befektetések előzték meg. Egyik sem tűnt fel senkinek.
|
Minőségi változás: politikai botrány lett a befektetési csalásokból
Koncz György / Népszabadság |
A Buda-Cash 1997 óta futott a pénze után. Kétmilliárdot bukott Ázsiában, majd jött az orosz válság, aztán egy újabb ázsiai fiaskó. Az ezredfordulón már stabilan ötmilliárdos mínuszban volt. Ma nehéz elhinni, hogy ezt nem gyanította senki, a felügyelet sem. Papíron nyilván minden rendben volt, a könyvekben a megfelelő sorokat és oszlopokat összeadva stimmelt az egyenleg, a felügyelet pedig kipipálta az aktuális szigorú ellenőrzést.
Hogy vélhetően a számok egyike sem valós? Okkal merül fel a gondolat: mire használja magasan képzett, felelőssége teljes tudatában lévő és jól fizetett munkatársait a mindenkori felügyelet? Hiszen összeadni egy nyolc általánost végzett közmunkás is tud.
Ennél összetettebb ellenőrzést – annak vizsgálatát, hogy kik hirdettek ázsiai befektetési lehetőségeket, és ténylegesen mit értek el az ottani tőzsdén – a felügyelet nem végzett. Ez ugyanis már majdnem nyomozás lett volna – ahhoz pedig nem volt joga. Így aztán érthető, miért nem tűnt fel, hogy a Buda-Cash 7920-as számú ügyfele, Karácsony Miklós négy nap alatt több mint 62 milliárd forintért vásárolt értékpapírt. Csak a cég beborulása után derült ki, hogy Karácsony Miklós egy fiktív személy, a papírokat valójában a Buda-Cash vezérigazgató-helyettese vásárolta a brókerház négy regionális bankjának a pénzéből.
A szintén sok-sok éve lyukat lyukkal tömő Quaestor pénzügyi gondjai sem tűntek fel senkinek – és biztosan nem azért, mert Tarsoly Csaba jóban volt a külügyminiszterrel.
A Quaestor csődje minőségi változás a brókerbotrányok történetében, amennyiben az okozott kár mértéke és a 32 ezer károsult politikai kérdéssé tette az ügyet.
A politika lépett is. Pont olyan körültekintően és hatékonyan, ahogy korábban a felügyelet ellenőrzött.
A magyarországi gazdaság problémáiról többcikkes összeállítást készítettünk, amelyet a „2015 a gazdaságban” címkére kattintva érhetnek el.
