A két Németország egyesítésének nyitányaként tartja számon a közelmúlt történelme az 1989 augusztusában Sopronpusztán megrendezett páneurópai pikniket, melynek keretében NDK-s menekültek százai törték át a magyar– osztrák határt.

Állandó kiállítás látogatható Győrött, a Xántus János Múzeum alatt található egykori óvóhelyen. A tárlat az 1944. április 13-i győri bombázás eseményeinek állít emléket.

A szarvas-békésszentandrási Körös-holtág igazi horgászparadicsom: tavasztól őszig éjjel-nappal lehet horgászni, tilalmi időszak nincs – de a törpeharcsát tilos visszadobni a vízbe.

A szabadtéri játékok idején mindennap egyórás bemutatót tartanak a kiváló akusztikájú szegedi zsinagóga gyönyörű, 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos orgonáján.

Dörög az ég, nyakunkba csepereg az eső, de mi annál lelkesebben lépkedünk a függő- és üveghidakon komodói sárkányok, orangutánok és elefántok között. Tisztára olyan az egész, mint egy trópusi dzsungelben. Ez a Zöld Piramis, Közép- Európa jelenlegi legnagyobb attrakciója, az év szenzációja – Nyíregyházán.

1526. augusztus 29-én, Mohács határában a 25 ezer fegyverest számláló magyar hadsereg megütközött az országunkra törő, háromszoros túlerőben lévő török ármádiával. A csatában odaveszett seregünk java és II. Lajos király, s hazánk évszázadokra elvesztette önállóságát. Az ütközet helyén 1976-ban történelmi park nyílt, arculatát Vadász György tervezte.

Országszerte ismert alternatív zenei és kulturális központ az Egri Egal Klub, amely idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A barokk város főutcájának végén, közel az északi lakótelephez egy 400 négyzetméter alapterületű, közművesített pincerendszert adott át a város a helyet működtető civil szervezetnek.

A Fehér Szikla Vadászház a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzérkomlóson, a Zempléni hegység egyik legszebb pontján épült. A szálláshelyhez tartozó több mint ötszáz hektáros vadasparkban elsősorban a térség őshonos állatai élnek: őzek, vaddisznók, muflonok, valamint dám- és gímszarvasok. A park legnagyobb szenzációja a kihalóban lévő európai bölény.

Noha Észak-Magyarország talán legismertebb, s egyben rekorder magaslati pontja a Mátra tetején, Kékesen található, mégis egy másik, szerényebb „csúcsra” invitáljuk az olvasót. Az ezredforduló tiszteletére, 2000. augusztus 20-ra készült el a szilvásváradi Millennium kilátó, amely méretével és páratlan szépségű faszerkezetével szinte uralja a Bükknek ezen részét, s messziről úgy fest, mintha figyelné és vigyázná is a festői vidéket.

A legenda szerint a Somogy megyei Andocs lakói 1520 egyik hajnalán arra ébredtek, hogy kápolna áll a falujuk közepén. Az aprócska templomot és a benne lévő Mária szobrot a helybéliek hite szerint az angyalok hozták ide Kalocsáról. A gótikus stílusú kápolna a török időkben lelki menedéket nyújtott a környék katolikusainak. Andocs 1665-ben búcsújáróhellyé vált, s a jelenleg 1200 lelkes faluban évente 13 búcsút tartanak.

Napjainkban bárki bármelyik hajdani római amfiteátrumba félelem nélkül léphet be. Óbuda két arénájába is. De ez nem mindig volt így.

Az Alföldön nehéz olyan magaslati pontot találni, ahonnan megfigyelhetjük a selyemfű rétjét, a falu szélmalmának lapátjait, a műúton átbaktató szürke marhát, s az őt terelni hivatott rőt keverék kutyát. Ahonnét felfedezhetjük a hagymaszüret után a földeken sorakozó zsákok egyedi ritmusát, a távolban kaszáló férfit, a temető kálváriáját vagy a folyóparti sétány ködbe vesző lámpáinak harmóniáját.

A hortobágyi kényszermunkatáborokat a kommunista diktatúra tartotta fönn 1950 és 1953 között, a lágerekbe több mint 2500 családot, vagyis csaknem tízezer, politikailag megbízhatatlannak és társadalmilag veszélyesnek tartott embert internáltak minden jogalap és bírói ítélet nélkül. Az internáltaknak állami gazdaságokban kellett munkát végezniük a következő helyszíneken: Árkus, Borsós, Ebes, Elep és Kónya (hortobágyi puszta), Tedej (Hajdúnánás mellett), Borzas-Mihályhalma (Nádudvar közelében), Kormópuszta (Tiszagyenda határában), Kócspuszta (Tiszafüred mellett), Erzsébetmajor és Lászlómajor (Tiszaszentimre környékén), valamint Lenintanya (Polgár térsége).

Egy kis dél-hevesi falu, Átány református templomában immár 1985 óta rendeznek orgonahangversenyt minden évben, ami mára a térség egyik legrangosabb zenei eseményévé vált.

Amikor a török elől észak felé menekülő szerb családok nagyjából háromezer embert számláló csoportja a XVIII. században letelepedett Szentendrén, az egy-egy városból, községből s környékükről érkezők külön-külön fatemplomot építettek maguknak. Később kőtemplomokat emeltek (hetet).

Valaha akkora választéka volt az Alföldön a lovas kocsiknak, homokfutóknak, mint ma a személyautóknak – ebből kínál bemutatót az ópusztaszeri kocsimúzeum.

Betyáros mulatságot kínál a látogatóknak a tavaly megnyílt kislődi Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark. A festői szépségű, 30 hektáros terület ideális terepet jelent egy sport- és szórakoztatókomplexum számára, amely tavasztól őszig tart nyitva, és egyszerre 3000 vendég befogadására alkalmas.

Aki májustól szeptemberig a Balatonnál pihen, kiegészítő programként akár a barlanglátogatást is választhatja. Azt is eldöntheti, hogy rövidnadrágban és strandpapucsban szeretne barlangot látogatni, vagy inkább overallban és bakancsban csúszva-mászva a sötétben kalandozni. A Balaton-felvidéken összesen mintegy 711 barlangot tartanak nyilván, igaz, ezek döntő többsége alig néhány méter mélységű üreg.

Tapolca legfőbb turistacsalogató látványossága a város alatt húzódó barlangrendszer. A település nevét adó szláv szó (meleg vizű forrás) is arra utal, hogy a mélyben folyamatosan formálódnak a járatok, amelyeknek eddig csak a töredékét sikerült feltárni. A mezei turisták számára a jól ismert tavasbarlang látogatható. A gyógybarlang jótékony hatásait délelőttönként a tapolcai kórház betegei élvezhetik, délutánonként pedig a Hotel Pelion vendégei foglalhatják el a nyugágyakat.

A Kis-Balatonnál járó turisták számára kihagyhatatlan program a kápolnapusztai bivalyrezervátum, ahol testközelből lehet megismerkedni a hazánkban őshonos állatokkal.