Ma már nem sokan tudják, hogy a szekeret általában ökör húzta, a kocsit pedig ló. Szekéren rendszerint nehéz terhet szállítottak, a könnyebb, kényelmesebb kocsin pedig inkább személyeket. Volt persze lovas szekér is – a teherszállításra készült járművet akkor is szekérnek nevezték, ha ló vontatta. A szekér ősibb, durvább jármű – már a honfoglaló magyarok idejében is használták. A szerkezetében hozzá nagyon hasonló kocsi finomabban megmunkált fa és fém alkatrészekből készül, hogy könnyű, ugyanakkor erős legyen. Az Alföldön speciális, a személyszállításon kívül könnyebb teher hordására is alkalmas kocsik terjedtek el. Fénykoruk a XIX. Század második és a XX. század első felében volt, amikor egymilliónál is több ember élt a kiterjedt tanyavilágban. A családok egy része a tanyákon, más részük – és az idősebb családtagok – a mezővárosokban élt. A kocsival „farsangolni” (látogatóba menni) és piacozni egyaránt lehetett, mert viszonylag gyorsan viszonylag nagy távolságra lehetett eljutni vele.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményében a Dél-Alföldön használt szekereket, kocsikat, homokfutókat is meg lehet tekinteni. A különböző kocsifajtákat részben a rendeltetésükről, részben arról a településről nevezték el, ahol gyártották őket. Kiskundorozsmán és Hódmezővásárhelyen különösen híres kerékgyártók éltek. A XIX. és a XX. század fordulóján alakították ki a rugóval (féderrel) ellátott kocsifajtát, amely nagyban növelte az utazás kényelmét a rázós, rossz utakon. Elöl és hátul bőrülés volt ezeken a kocsikon – a hátsó üléseket azonban gyakran leszerelték, hogy nagyobb legyen a rakodótér.

A kocsi – ugyanúgy, ahogy napjainkban az autó – a tulajdonosa státusát is jelezte. A díszítésével, a festésével, meg persze az elé fogott lovakkal és a lószerszámmal. Az ópusztaszeri kocsimúzeumban látható például az egykori csongrádi polgármesterek szolgálati hintója, amelyet a budapesti Kölber-féle kocsigyár készített 1928-ban. Egy másik különleges darab a szegedi Hodács Andor műhelyében készült 1939-es évjáratú homokfutó (szandlaufer).

Akit nem csak a kocsik érdekelnek, megtekintheti az azóta megszűnt tanyai kisvasút egy korhűen felépített állomását és a kisvonatnak egy gőzmozdony vontatta szerelvényét. A mezőgazdasági gépgyűjteményben pedig gőzekét és Hoffherr traktort – a múlt századi agrotechnika nevezetes darabjait – lehet látni.

Infó

Nyitva: Látogatható március 27. és október 31. között mindennap 9–18 óráig.

Árak: Teljes ár, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark minden látványosságát magában foglalja: 6000 Ft. Alapszolgáltatás: a  parkbelépő + a skanzen látnivalói (ebbe tartozik a kocsimúzeum is) 4000 Ft.

Web: Sokféle családi, csoportos és iskolai kedvezmény van: www.opusztaszer.hu/index.php/page/jegyarak_2010.html Mozgássérültek látogathatják. Kutya: Nem szeretik, de ha pórázon tartják, nem küldik ki.